Már körvonalazódik a szabályozás

Február végéig eldől, hogy létrejön-e a pártok és kampányaik finanszírozásának új szabályozása – a parlamenti erők ezen időpontig adtak maguknak haladékot a megegyezésre. Az elemek között lenne „hallgatólagos” megállapodás és kölcsönös engedmény is. Legutóbb több politikus is bizakodóan nyilatkozott, hogy van remény a kompromisszumra, mindenesetre tény, hogy a miniszterelnök őszi „patyolatcsomagjából” kikerült ez a törvényjavaslat, s a kormányfőtől eltávolodva igyekszik önálló utat bejárni. A pártfinanszírozás átláthatóbbá tételéről szóló előterjesztés tárgyalását így felfüggesztette a parlament, s ha meglesz az ellenzék támogatása is – erre kétharmados elemek miatt szükség van –, akkor ötpárti módosító indítványokat adnak be a jelenleg szocialista politikusok nevén futó javaslathoz.

A most körvonalazódó egyezség szerint pedig a kormánytöbbség elvinné a „balhét”, hogy feles többséggel megszavazza a költségvetés ilyen irányú módosítását. Ezzel a döntéssel megemelné a választásokon 1 százalékot szerzett pártok állami támogatását. Ez az elem ugyanis kikerülne a törvényjavaslatból, s továbbra is a büdzsé keretein belül szabályoznák.

A mai, összesen hozzávetőleg 2,5 milliárdos éves költségvetési összeget 5-7 milliárd forintra emelnék fel, ám erről még nincs döntés. A most futó javaslat szerint tízszeresére emelnék a kampányban képviselőjelöltenként rendelkezésre álló 386 millió forintot, így a pártok a kampányszámláról maximum 3,86 milliárdot költhetnének. E limit még újabb limitet tartalmazna, mert az állam hozzávetőleg 1,2 milliárd forinttal támogatná a pártokat a kampányköltségeikben, a költhető összeg többi részét azonban már saját erőből, a törvény által szabályozott módon lehetne összegyűjteni. A költségvetési rész finanszírozása két lépcsőben történne; először a listaállításkor, majd a szerzett mandátumok után folyósítanák az összeget, az Állami Számvevőszék felügyelete mellett.

Ezek mellett lerövidül a kampány időszaka a választások előtti 21 napra, a fenti hozzávetőleg 4 milliárd forintot csak ezen idő alatt lehetne elkölteni. A pártok vélhetően abban egyeznek meg, hogy médiavásárlásra is meghatároznak egy „plafont”. Az egyik elképzelés szerint erre a célra a 4 milliárd 30 százalékát, azaz 1,2 milliárd forintot lehetne elkölteni. A Fidesz kérésének engedve a koalíció elfogadja, hogy a kormány a 21 napban ne hirdethessen.

Megegyezhetnek abban is, hogy – a Fidesz kérésének megfelelően – törlik a borítékos rendszert, így nyílt szavazólapon kellene voksolni, ehhez pedig módosítanák a választójogi törvényt. De korrigálnák a médiatörvényt is: a választásokkal öszszefüggő közérdekű közlemények közlésére, hirdetésére térítésmentesen kerülhetne sor. Optimalizálnák a választásokkal összefüggő informatikai kiadásokat; ez a tétel, ha a parlament elfogadja az egész csomagot, külön sorként szerepelhetne a költségvetésben.

(a párt- és kampányfinanszírozásé)

Megemelnék a választásokon 1 százalékot elért pártok állami támogatását

Korlátoznák a kampányszámláról elkölthető összeget

Korlátoznák a kampányban folyósítandó állami támogatást: kétlépcsős finanszírozást vezetnének be

21 napra rövidítenék a kampányt

Korlátoznák a médiavásárlásra elkölthető összeget a kampányban

A kormány nem hirdethetne a kampány 21 napja alatt

A borítékos szavazás helyett nyílt szavazólapot vezetnének be

(a párt- és kampányfinanszírozásé)

Megemelnék a választásokon 1 százalékot elért pártok állami támogatását

Korlátoznák a kampányszámláról elkölthető összeget

Korlátoznák a kampányban folyósítandó állami támogatást: kétlépcsős finanszírozást vezetnének be

21 napra rövidítenék a kampányt

Korlátoznák a médiavásárlásra elkölthető összeget a kampányban

A kormány nem hirdethetne a kampány 21 napja alatt

A borítékos szavazás helyett nyílt szavazólapot vezetnének be

-->