A fejlett társadalom elöregedése nem újkeletű probléma, azonban generációról generációra egyre nagyobb hatása lesz. A gazdaság jósgömbjébe pillantva ugyanis azt láthatjuk, hogy az elkövetkezendő években jelentősen növekedni fog a nyugdíjasok száma, az utánpótlás azonban egyre kevesebb lesz.
Ez röviden annyit jelent, hogy a jelenleginél kisebb számú aktív dolgozónak kell majd eltartania a lakosság idősebb hányadát.
A fentiekből logikusan következik, hogy idővel minden nyugdíjasnak egyre kevesebb pénz kerül a zsebébe. Pedig már a 2019-es, 135 ezer forintos átlagnyugdíjat és a több mint 10 éve változatlan összegű, 28 500 forintos nyugdíjminimumot sem nevezhetjük túlzottan nagyvonalúnak.
Természetesen az állam próbálja mérsékelni a bajt, többek között a nyugdíjkorhatár és a járulék mértékének emelésével, valamint az öngondoskodás támogatásával. De ettől még teljesen jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy vajon lesz-e elég pénzünk időskorunkban a mindennapi költségeink fedezésére.
Ezzel kapcsolatban a magyar fiatalok eléggé borúlátók. Korábbi felmérések ugyanis azt mutatják, hogy az aktív lakosság nagyjából 90 százaléka az életszínvonalának csökkenésére számít a nyugdíjas éveire.
Egy biztos: ha kizárólag az állami nyugdíjra támaszkodnánk, akkor valószínűleg tényleg ez a borús kép várna minket a jövőben. A jó hír azonban, hogy tehetünk azért, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után se a sötét felhőkből, hanem inkább napfényből legyen több az életünkben.
Ahhoz, hogy nyugdíjba vonulásunk ne jelentsen egyet a pénzügyi gondok állandósulásával, a kezünkbe kell vennünk a saját sorsunkat. Ezt pedig 3 államilag támogatott nyugdíj megtakarítási formával tehetjük meg: az önkéntes nyugdíjpénztárral – vagyis az ÖNYP-vel -, a Nyugdíj Előtakarékossági Számlával – vagyis a NYESZ-szel -, illetve a nyugdíjbiztosítással.
Az Önkéntes Nyugdíjpénztárak már az 1990-es években is lehetőséget biztosítottak arra, hogy az aktív dolgozók félretehessenek nyugdíjas éveikre. Az ÖNYP tehát az egyik legrégebbi előtakarékossági forma.
A konstrukció nagy előnye, hogy egészen alacsony a tagdíj. A minimális havi befizetést 4-8 ezer forint körül szabják meg a pénztárak. A pénzünket pedig – a lehető legkisebb kockázatot vállalva – főként állampapírokba fektetik.
Biztonságossága miatt azoknak különösen ideális választás, akiknek kevesebb idejük van a nyugdíjkorhatár eléréséig. Látványosan magas hozamokat azonban nem érdemes várni ettől a megoldástól.
Ez az elnevezés tulajdonképpen egy speciális értékpapírszámlát takar. Sok tekintetben hasonlít a tartós befektetési számlához – vagyis a TBSZ-hez -, a NYESZ célja azonban az, hogy megtakarítást képezzünk a nyugdíjas éveinkre. Így az összegyűlt pénzünkhöz alapesetben csak akkor férhetünk hozzá, amikor nyugdíjba vonulunk.
Ennél a konstrukciónál nincs meghatározva egy fix – vagy minimális -, havonta befizetendő összeg. Akkor és annyit dobunk be a jövőnk virtuális malacperselyébe, amikor és amennyit tudunk. Az pedig, hogy mi történik a befizetéseinkkel, vagyis hogyan fektetik be a pénzünket és milyen hozamokat érnek el, a mi – jó vagy rossz – döntéseink függvénye.
Kis túlzással tehát azt mondhatjuk, hogy szinte kizárólag azon múlik a megtakarításunk sikeressége, hogy mennyire ismerjük a különböző értékpapírokat, és hogy jókor döntünk-e a vásárlás vagy az eladás mellett. Emiatt aztán csak azoknak ajánlható nyugodt szívvel a NYESZ, akik megfelelő pénzügyi tudással és affinitással rendelkeznek.
Napjaink legnépszerűbb nyugdíjmegtakarítási formája a nyugdíjbiztosítás, amely tulajdonképpen egy modern életbiztosítás. Hírnevét főként annak köszönheti, hogy számtalan lehetőséget kínál pénzünk befektetésére, így aztán egészen szép hozamokat érhetünk el – anélkül, hogy komolyabb pénzügyi tudással kellene rendelkeznünk (mint a NYESZ esetében). Ráadásul ez a megtakarítási forma jogilag elsősorban életbiztosításnak számít, emiatt pedig sem az állam, sem az Adóhivatal nem teheti rá a kezét az itt gyűlő vagyonunkra.
További előnye, hogy ez az egyetlen olyan nyugdíj-előtakarékossági konstrukció, ahol különbözhet a szerződő és a kedvezményezett személye, így ezzel a megoldással a KATÁ-s vállalkozók is igénybe vehetik az állami támogatást – bár SZJÁ-t nem fizetnek. A nyugdíjbiztosítás sikerességének titka azonban főként a rendszeres befizetésekben rejlik, így itt vállalnunk kell egy fix összegű havidíjat.
Ennek alsó határa egyes pénzintézeteknél 8 ezer forint, de általánosságban inkább 10-12 ezer forinttal kell számolnunk havonta, ha ezt az előtakarékossági módot választjuk.
Ahogy már fentebb említettük, az állam – felismerve az állami nyugdíjrendszer csapdáit – próbálja népszerűsíteni az öngondoskodást. Mindezt úgy teszi, hogy tulajdonképpen megjutalmaz minket az előrelátásunkért. Ezért mindhárom nyugdíj-előtakarékossági konstrukció esetén évente igényelhetünk adóvisszatérítést, amelyet a megtakarítási számlánkon írnak jóvá. Így tehát az állami támogatás összege és annak hozamai is bekerülnek a jövőbeli “pénztárcánkba”.
A lehetőség lényege, hogy az éves befizetéseink 20 százalékát visszaigényelhetjük adókedvezményként. Ha tehát havonta 20 ezer forintot szánunk a jövőnkre, akkor évi 48 ezer forint lesz a jutalmunk. Nem árt tudni ugyanakkor azt sem, hogy az állami támogatás éves összege maximálva van, ez a felső határ pedig megtakarítási formánként eltérő.
Az önkéntes nyugdíjpénztár esetén maximum 150 ezer forintot igényelhetünk vissza évente a személyi jövedelemadónkból, vagyis az SZJA-nkból. Ez havi 62 500 forint befizetésével érhető el. A NYESZ-nél 100 ezer forint a kedvezmény maximális összege, amelyhez havi 41 670 forint befektetése szükséges.
A nyugdíjbiztosítás után kérhető állami támogatás felső határát pedig 130 ezer forintnál húzták meg. Ehhez 54 170 forintos havi összegről kell szerződést kötnünk.
A nyugdíjcélú megtakarítási formák közül tehát manapság a Nyugdíjbiztosítás a legnépszerűbb. Sokan azonban még mindig idegenkednek tőle, mert aggódnak a konstrukció rejtett és magas költségei miatt. Néhány éve ez egy valódi, jogos félelem volt, azóta azonban három betűvel egy csapásra átláthatóbbá tették az egész piacot.
Ez a három betű pedig nem más, mint a TKM, amely a teljes költség mutatót takarja, melyből látható, hogy százalékban kifejezve várhatóan mekkora éves költséggel kell számolnunk egy adott terméknél.
Ezt 2016. júliusától minden biztosítónak kötelező kiszámolnia, így mára sokkal ügyfélbarátabbá váltak a biztosítások, így ugyanis jelentősen csökkent annak a kockázata, hogy olyan költségeink merüljenek fel a megtakarításunkkal kapcsolatban, amelyekkel a szerződés megkötésekor nem számoltunk.
A TKM továbbá abban is segít, hogy könnyebben eldöntsük egy ajánlatról, hogy az drága-e vagy sem, illetve egyszerűbben összehasonlíthassuk más biztosítók termékeivel.
Nem érdemes azonban kizárólag ez alapján választanunk, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a legalacsonyabb mutatóval ellátott konstrukció lesz a legmegfelelőbb egyéni nyugdíjcéljaink eléréséhez. Ezt a számot ráadásul csak egy alappélda alapján számolják ki, így a valóság sokszor eltér az előzetes kalkulációtól.
Az ügyfélközpontú megközelítést támogatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2017-ben életbe lépett, úgynevezett etikus életbiztosítási szabályozása is. Ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy megregulázzák a biztosítások korábban igen átláthatatlan piacát, a biztosítók pedig visszanyerjék az emberek bizalmát.
Az MNB végül nagyrészt elérte a célját, és átvették az uralmat a piacon a valóban etikus nyugdíjbiztosítások. Így ma már akkor is csak nehezen találnánk meg a rosszabb minőségű termékeket, ha kifejezetten azt keresnénk.
A fentieket látva talán egyértelművé vált, hogy rengeteg szempont alapján kell mérlegelnünk, mielőtt letesszük a voksunkat egy nyugdíjcélú megtakarítási forma mellett.
Mivel egy hosszú távú anyagi elköteleződésről beszélünk – amelynek ráadásul a jövőnk a tétje -, semmiképp sem ajánlott “hasraütés-szerűen” választani. A jó döntéshez ugyanis elengedhetetlen, hogy megismerjük az egyes konstrukciók előnyeit és hátrányait is.
Ezen túl viszont mindenkinek a saját felelőssége, hogy időben lép-e, valamint igényli-e minden évben az őt megillető adóvisszatérítést. Ezek elmulasztásával ugyanis akár több millió forinttól is eleshetünk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.