Érdek-feszítő versenyjogi változások az autókereskedelemben (X)

A Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége, mint hazai ágazati érdekképviseleti szervezet a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével közösen éppen idén hajthat végre egy európai uniós forrásból megvalósuló projektet, amely a bevezetőben felvetett kérdések kapcsán segíti az érdekérvényesítést, valamint hozzájárul ahhoz, hogy az iparág szereplői számára érdemi, gyakorlatban alkalmazható megoldási javaslatok kerüljenek kidolgozásra. A GINOP-5.3.5-18-2020-00236 számú, „A munka jövője a gépjármű-, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazatban” című projekt az autókereskedelem munkaerőpiacát meghatározó, a jelenben zajló és a jövőben várható folyamatok elemzésére, valamint a piaci szereplők alkalmazkodásának elősegítésére irányul. Hisz legyen szó az automatizációról, a digitalizációról, a változó készségigényekről, az idősödő munkavállalókról vagy épp a fent említett globális és uniós változásokról, a gépjármű-kereskedelemben is jelentős változásokhoz kell alkalmazkodnia a cégeknek, munkáltatóknak.

Új üzleti modellek a gépjármű-értékesítésben

Szeptember közepén Barcelonában gyűlt össze az európai autókereskedők színe-java, hogy az európai érdekképviseleti szövetség (CECRA) kezdeményezésére az iparág helyzetéről egyeztessen. A #CONNECTEurope néven szervezett, több napos konferencia célja az uniós szabályozási környezet iparágat érintő változásainak, valamint az annak eredményeként kialakuló új kereskedelmi-értékesítési modelleknek a megvitatása volt. Hogy az iparág számára érdekfeszítő témákról van szó, arra a fokozott érdeklődésből is következtetni lehet: közel 300 résztvevő jelent meg az eseményen, a közös munkába az iparági szereplők nem csak Európából, de Amerikától Kínáig szerte a világból bekapcsolódtak. A bevezetőben említett pályázati forrás pedig lehetővé tette, hogy a rendezvényen a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (GÉMOSZ) 21 fős delegációja is képviseltesse magát.

A rendezvényen tapasztalt közhangulat alapján az iparág prominensei általában aggasztónak látják az értékesítési gyakorlatot érintő átalakulási folyamatokat. Úgy tapasztalják, az autógyártók a szabályozói oldalon a „klasszikus márkakereskedői modell” felülírásának lehetőségét készítik elő. Ebben a jelenlegi modellben a végfelhasználó, vagyis az autóvásárló egy háromlépcsős rendszerben jut hozzá a kívánt járműhöz. Az autógyár importőrökön keresztül juttatja el a márkakereskedésekhez a terméket, ahol az értékesítésen túl a kísérő szolgáltatások széles köre – szerviz-szolgáltatások, használtautó-értékesítés, rövidtávú bérlés, flottakezelés, stb. – érhető el a vásárlók számára. Az uniós versenyjogi szabályok átalakulása azonban megteremtette a lehetőséget az autógyártók számára, hogy ezt a „szolgálati utat” új alapokra helyezzék. Az úgynevezett „kereskedelmi ügynöki modell” lényegében a kereskedői szint kiiktatását és az autógyártók közvetlen értékesítési pozícióinak erősítését, nem utolsósorban a végfogyasztói ár feletti kontroll megteremtését célozza.

Hogyan vásárol ma egy átlagos hazai vásárló gépjárművet (az aktuális gazdasági és pénzügyi kontextustól ezúttal vonatkoztassunk el)? Betér egy márkakereskedéshez, ahol egy üzletkötővel tárgyal a preferált műszaki paraméterekről, fizetési konstrukcióról és kísérő szolgáltatásokról. A véglegesített megrendelés alapján a kereskedő az autógyártótól beszerzi a járművet (vagy értékesít egyet a meglévő készletéből), majd azt saját áron értékesíti a vevő felé. A beszerzési és értékesítési ár különbségeként képződő árrés a kereskedő profitján kívül persze valamennyi beruházási és működési költségének fedezetéül szolgál. Bemutatószalon, szervizkapacitás, marketing és ügyfélkapcsolatok. Valamennyi munkafolyamat, támogató szolgáltatás számos munkahelyet is jelent. A 2021-es üzleti adatok alapján a gépjármű-kereskedelmi vállalkozások átlagos tíz fős létszámmal működnek.

A McKinsey tanácsadó cég 2020-as tanulmánya szerint azonban a jelenlegi kiskereskedelmi modell határait az amerikai piacon már a fogyasztói igények átalakulása is feszegeti. A koronavírus-járvány hatására még inkább erősödő, online vásárlói szokások, a testreszabhatóság, a rugalmas vásárlói igények figyelembevétele iránti fokozott igény, valamint a kísérő szolgáltatások körének ügyfélbarát kialakítása mind olyan elvárásként fogalmazódik meg az átlag amerikai vásárló részéről, amiket a meglévő, robosztus kereskedői struktúrák kevésbé tudnak kiszolgálni. A jövő sokkal inkább az online és közvetlenül a gyártók által kontrollált, ügynöki értékesítési csatornáké lehet.

Így hát nem ördögtől való a gondolat, hogy hamarosan Európában is a klasszikus kereskedelmi modellben ismert, támogató infrastruktúra és szolgáltatások nélküli, ám kellő informatikai háttérrel (hardver, szoftver) felszerelt ügynökök jelennek meg az eladói oldalon. Ügynökök, akik közvetlenül az autógyártó nevében járnak el, a gyártó eladási árán értékesítenek, miközben a gyártó marad felelős minden kapcsolatspecifikus költségért és a márkaspecifikus beruházásokért. Ez a modell persze gyökeresen írja felül a meglévő értékesítési megállapodásokat, valamint komoly kártérítési kérdéseket vet fel a márkakereskedők korábbi években megvalósult, nagyléptékű beruházásainak ellentételezése érdekében. Nem meglepő, hogy a gyártók szinte azonnal elkezdték keresni az ezeket kiküszöbölő, lehetséges kiskapukat.

A csoportmentességi rendelet változásának nem várt következményei

A versenyjogi szabályozói környezet friss átalakulása miatt ugyan iparági sztenderdek nem alakultak még ki, a tagállami jogharmonizációt követően a gyártói lépések a fenti kockázatok kiküszöbölése érdekében egy vegyes, úgynevezett „Non Genuine modell” kialakításának irányába mutatnak. Ebben a nem-valódi ügynöki struktúrában, bár az „ügynök” továbbra is a gyártó képviseletében jár el, már hivatalosan nem a gyártó, hanem a saját nevében értékesíthet a piacon, igaz, értékesítési árait csak egy gyártó által meghatározott, szűk sávban határozhatja meg. Ebben a rendszerben azonban az értékesítéshez kapcsolódó beruházási költségek már az „ügynöknél” merülnek fel, így a kereskedőkkel szemben a korábbi beruházásaikhoz kapcsolódóan kártérítési kötelezettség már nem merül fel. Az „ügynöki” értékesítés mégis a gyártó jelentős kontrollja alatt marad, ami nem csak a szűk értékesítési ársáv meghatározásában, de az ügyféltípusok, területek meghatározásában, az online értékesítés felügyeletében is tetten érhető. Mindez a márkakereskedők pozícióvesztése mellett azonban versenyjogi aggályokat is felvet, a hatékony kereskedői érdekképviselet tehát igen nagy jelentőséggel bír ezekben az időkben.

A barcelonai iparági értekezlet legfontosabb következtetése éppenséggel a „Non Genuine” ügynöki modell széles körű elterjedésének megakadályozására irányul. "Bármilyen forgalmazási modellt is fognak a gyártók bevezetni, az egyik alapvető szempont az, hogy akár forgalmazóról, akár ügynökről van szó, gazdaságilag életképes üzleti modellre van szükségük, különben az autók forgalmazásának, javításának és karbantartásának jövője válna bizonytalanná” – hangzott az első plenáris ülés összegző megállapítása. „A gyártók azonban tudják, hogy a kereskedői hálózatuk egyértelmű előnyben van, mivel személyes ügyfélkapcsolattal rendelkeznek, az értékesítők és szervizcsapatok minden egyes ügyfélhez személyre szabottan tudnak közelíteni, ami lehetővé teszi számukra a fogyasztói elköteleződés erősítését, a hatékony párbeszéd folytatását.” – fogalmazott Peter Daeninck, a CECRA frissen megválasztott elnöke.

Az autókereskedők tehát alapvetően nyitottak a klasszikus kereskedelmi modelltől eltérő ügynöki modell bevezetésére, de megfelelő garanciákat várnak a gyártóktól, hogy mindez fenntartható és versenyjogi szempontból megfelelő módon valósuljon meg. A CECRA barcelonai rendezvényén erős és egységes álláspont fogalmazódott meg ezzel kapcsolatban, amely álláspont kialakításához a GÉMOSZ jogi és szakértői csapata is igen aktívan járult hozzá. A támogatott pályázatnak köszönhetően megvalósuló szakmai munka eredményeként a GÉMOSZ idén év eleje óta szoros együttműködésben tud dolgozni a CECRA szakértőivel és aktívan részt tud venni az érdekképviseleti egyeztetéseken, műhelymunkákon. A projekt célja továbbá az is, hogy a hazai autókereskedők naprakész információkkal rendelkezzenek a témával kapcsolatban és felkészültek legyenek a várható változásokra.

Húsz éve a magyar gépjárműkereskedők szolgálatában

A Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége 93 alapító taggal 2002-ben alakult meg, fennállásának 20. évfordulóját tehát épp idén ünnepelte meg a Magyar Tudományos Akadémián. A Szövetség céljául a magyar márkakereskedők összefogását, a szakmán belüli érdekegyeztetést, a magyar márkakereskedők érdekképviseletét és érdekvédelmét tűzte ki Magyarországon és külföldön egyaránt. Az elmúlt húsz év történelméről a támogatott projekt keretében színvonalas kiadvány is készült „A bizalom szövetsége” címmel, melyet Konkoly Eszter, a GÉMOSZ főtitkára szerkesztett. A GÉMOSZ működése során bebizonyosodott, az autókereskedelmi szakma sérülékeny, gondjainak megoldása csak összefogással lehetséges. A Szövetség alapításának és működésének időszerűségét pedig a szakmát érintő és jelenleg is zajló európai változások sora, valamint az országhatáron belül felmerülő problémák megoldásának igénye is igazolja. Így a GÉMOSZ továbbra is komoly szerepet vállal a márkakereskedők tájékoztatásában, érdekeik és beruházásaik védelmének képviseletében.

A GÉMOSZ feladatának tekinti azt is, hogy érdekképviseletet lásson el és szakmai támogatást adjon a hatóságok, illetékes hivatalok felé. Ennek érdekében a megoldandó feladatokról, valamint a jogszabályi változások előkészítéséről folyamatos konzultációt folytat a kormánnyal, az illetékes minisztériumokkal, hivatalokkal, az autógyárakkal, az importőrökkel, a kamarákkal és társadalmi szervezetekkel. A Szövetség arra törekszik, hogy jelen legyen a szakmát érintő törvények, jogszabályok előkészítésénél, feladatot vállal továbbá a környezetvédelemben és a szakmai oktatás színvonalának emelésében is. A GÉMOSZ 2016-ban tagszövetsége lett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ). Az idén 120 éves MGYOSZ országos gazdasági, munkaadói szövetség, mely hazai és nemzetközi szinten egyaránt ellátja tagsága érdekképviseletét. Tagjai között vállalkozások, szakmai szövetségek és regionális szervezetek találhatók. Mindezek révén az MGYOSZ az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások valamennyi területéről többezer vállalkozást képvisel, amelyek több mint 1,2 millió munkavállalót foglalkoztatnak.

A GÉMOSZ MGYOSZ-hoz való csatlakozása óta a közös célokat a két szövetség immár együttesen valósítja meg. Ennek eredménye egy 2018-ban a kormány elé beterjesztett, mára számos elemében megvalósuló javaslatcsomag az oktatás korszerűsítésére vonatkozóan, valamint az említett, 2021-ben elnyert közös, „A munka jövője a gépjármű-, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazatban” címen megvalósuló pályázat is.

A pályázati projektnek köszönhetően a GÉMOSZ jelentős szerepet tudott vállalni az európai érdekképviseleti szövetség (CECRA) csoportmentességi törvényhez kapcsolódó szakmai és jogi munkájában. Dr. Szabó Levente Antal, a KLART Legal Ügyvédi Iroda vezetőjének részvételével egyrészt a nemzetközi jogi csapat tagjaként részt vett az új törvény előkészítő megbeszélésein, valamint a barcelonai CECRA konferencián is képviselte az iparág magyar szereplőinek érdekeit. Az elvégzett munkáról a GÉMOSZ egy, a minap Kecskeméten rendezett konferencián a hazai márkakereskedések képviselőinek széles körét is tájékoztatta. Az MGYOSZ-GÉMOSZ közös rendezvényén a kollégák információkat kaptak a pályázat eredményeiről, de az előadók a jelenleg kialakult válság, a fennálló kihívások kezelésében is segítséget nyújtottak a közel száz fő résztvevő számára.

A projekt keretében elért eredményekről, információkról a GÉMOSZ folyamatosan tájékoztatja az érdeklődőket. A kapcsolódó hírek, dokumentumok a www.gemosz.hu honlapon érhetők el.