Idén márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 16,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene lényegében nem változott. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 0,3 százalékkal csökkent, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,4 százalékkal emelkedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 29,7 százalékkal nagyobb volt.
Az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben négyszeresére, a használtcikk-üzletekben háromszorosára, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 75, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 59, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 13, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,3 százalékkal növekedett.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 7,3 százalékkal csökkent. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene a hó közepi többletvásárlások hatására 51,4 százalékkal nagyobb volt. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 9,1 százalékkal nőttek.
Idén máriusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1375 milliárd forintot ért el.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 44 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 20 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
A január–márciusi időszakban a kiskereskedelem forgalmának volumene 10,3 százalékkal emelkedett, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 1,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 16,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 27,4 százalékkal nőtt az értékesítés volumene az előző év azonos időszakához képest.
Virovácz Péter, az ING elemzője az adatok kapcsán kommentárjában leszögezte: kiugróan magas növekedést produkált a kiskereskedelem 2022 márciusában. Mint írta, a két számjegyű növekedés mögött részben a tavalyi évi alacsony bázis áll, ugyanakkor a havi alapon 7,3 százalékos bővülés jól jelzi azt is, hogy a bázishatásnál azért többről van szó.
A szakember szerint két főbb motivációs tényező húzódhat meg a folyamat mögött. Egyrészt jelentős mértékben támogatták a hazai háztartások az ukrán menekülteket, ami megemelhette a fogyasztást. Emellett
az egyre magasabbra szökő infláció is motiválhatta a vásárlókat abban, hogy előre hozzák a tervezett fogyasztásukat, nagyobb kiadásaikat.
Mindezekre pedig lehetőséget teremtett a jelentős mértékben megugró rendelkezésre álló jövedelem (béremelés, fegyverpénz, szja-visszatérítés).
A különböző hatásokat összegezve Virovácz szerint kijelenthető, hogy
a márciusban látott kiskereskedelmi teljesítmény inkább kivételnek tekinthető, semmint strukturális változásnak.
„A növekedés ilyen tempója kétségtelenül fenntarthatatlan, ám az is biztosra vehető, hogy az első negyedévben a fogyasztás megugrásán keresztül ez rendkívüli mértékben növeli majd a bruttó hazai terméket. Mindezek alapján egyre valószínűbb, hogy 2022 első negyedévében még a tavaly év végén látottnál is dinamikusabb GDP-növekedést regisztrálhatott a magyar gazdaság”
– írja Virovácz Péter, az ING elemzője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.