Miért költöznek sorra bérelt irodaházba olyan nagy cégek, mint az Ericsson, a Telekom, a Siemens-evosoft vagy éppen az ikonikus Váci úti toronyházától nemrég megváló Fővárosi Vízművek? A saját tulajdonú ingatlan adta biztonság csak a lakáspiacon – de már ott is egyre kevésbé – értelmezhető fogalom. A saját tulajdonú székházban vagy telephelyen működő vállalkozások számára az ingatlan eladása a saját tőke felszabadításával jár, a pénzt fejlesztésekre, a profiljukba vágó beruházások finanszírozására tudják fordítani. Ez és a kedvező gazdasági környezet miatti derűlátás adja a lendületet a maguk területén bővülésben gondolkozó cégeknek, amikor a bériroda, illetve székházbérlés mellett döntenek – mutatott rá a felpörgő részpiac mozgatórugóira Schőmer Norbert, a Wing Zrt. irodafejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettese a Világgazdaság megkeresésére.
A legnagyobb székházfejlesztő társaság, a Wing Zrt. becslése szerint
jelenleg még csak a hazai nagyvállalatok körülbelül 60 százaléka működik bérelt irodában, ami a másik oldalon 40 százalékos piaci potenciált jelez.
Valami mostanában láthatóan elindult: egyre több, ma még saját telephelyen vagy irodaházban működő cégnél döntenek úgy, hogy irodaházat bérelnek székház céljára. Ezeknek az előbérleti szerződéssel, build to suit, vagyis a leendő bérlő igényei szerint megtervezett, kialakított és felszerelt épületeknek a megépítéséhez a hosszú távú, legalább nyolc-tíz éves bérleti szerződések biztonsági garanciát nyújtanak a fejlesztőnek. A bérlőknek pedig olyan professzionális elrendezést, műszaki megoldásokat és szolgáltatásokat garantálnak, amilyeneket saját csapatukkal nem, illetve jelentős összegű saját költségből tudnának csak megteremteni.
Az ország legnagyobb modern irodaházát, a Telekom-székházat, a tavaly átadott Ericsson-székházat, a tavalyelőtti E.On-székházat és a Siemens-evosoft most épülő székházát fejlesztő Wing irodafejlesztési vezetője szerint azért kerülhettek előtérbe a székházépítések, mert a kedvező gazdasági környezetben a nagy cégek szívesen kötelezik el magukat hosszú távú bérleti szerződésekkel a fejlődés és a fejlesztés irányába. Másrészt az ingatlanpiaci árfolyamok emelkedése a saját tulajdonú irodaházak értékét is megnövelte, vagyis most minden korábbinál magasabb áron értékesíthetik meglévő ingatlanjaikat a vállalatok. Bár az ingatlanfejlesztések között a legnagyobb arányt ma is az irodaház-építések teszik ki, még bőven van hova fejlődni, hiszen Budapesten a lakosság számához arányítva harmadannyi bériroda van, mint a közeli Bécsben.
Budapesten jelenleg 3,5 millió négyzetméter modern irodaterület van, ami az idei új irodaház-átadásokkal 230-240 ezer négyzetméterrel bővül.
Ennek csaknem negyedét egyetlen irodaház, a mintegy 50 milliárd forintos beruházásból megvalósult, 58 ezer négyzetméteres nettó bérbe adható területű Telekom-székház teszi ki. Az épület bruttó területe meghaladja a 100 ezer négyzetmétert. A 15 évre bérbe vett irodaházat augusztus végén adta át a Wing, a Telekom pedig ősszel megkezdte a beköltözést. A megállapodás értelmében, a költözést követően a Telekom korábbi telephelyei – a Szerémi úti és a Krisztina körúti irodaépületek – a Wing tulajdonába mennek át. Ezek hasznosítására vonatkozóan már javában folynak az előkészületi munkák – tájékoztatott Schőmer Norbert.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.