Három év alatt több, mint 30 százalékos a drágulás

Budapesten szep­tember végén megközelítette az 500 ezer forintot a használt lakások négyzetméterára, a legdrágább vidéki nagyvárosokban 300 ezer forintnál tartott a piac – derül ki a KSH friss statisztikájából. Eszerint 2015 óta több mint 30 százalékkal emelkedett a használt lakások ára, az újaké 24 százalékkal nőtt. Tavaly az első háromnegyed évben 10,7 százalékkal, az előző negyedévhez képest 3,7 százalékkal drágultak a használt lakóingatlanok: ennél magasabb csak Izlandon volt a lakáspiaci árindex az EU-ban, hazánk után Írország következik.

Az eladott lakások 3,4 százaléka volt új építésű, ezek árszintje az első negyedév után nem emelkedett. A tiszta árváltozás 2017-hez képest 8,5 százalék, a teljes árváltozás ennél kisebb, átlagosan 6,2 százalék volt, mivel a kereslet az áremelkedés hatására az olcsóbb ingatlanok felé fordult. A főváros és az agglomeráció között kialakult árkülönbség miatt már a pesti külső kerületek fajlagos árszintje is meghaladta az agglomerációban legdrágábbnak számító nyugati szektor árait.

A jelzett időszakban 103 ezer ingatlant értékesítettek, így 8,1 százalékkal bővült a lakáspiaci forgalom a megelőző év azonos időszakához képest. A kisebb települések részesedése folyamatosan nő, már 56 százalékot tesz ki az eladásokból, míg a fővárosé és a megyeszékhelyeké mostanra 44 százalékra csökkent. A trend 2018 első 9 hónapjában is folytatódott a fővárosban, amit a még csak épülő új lakások felé forduló kereslettel magyaráz a KSH.

Budapesten 2016 óta 30 ezer lakásra adtak ki építési engedélyt, ám ennek csak negyede a használatba vételi engedélyek száma, noha a kereslet jórésze az új lakások felé fordult. Az eladási statisztikákban ezek az új lakások egyelőre még alig jelentek meg: 5407 lakás építését jelezték, de az időszak végéig ennél csaknem kétezer lakással kevesebb jelent meg a tranzakciók körében. A budapesti új lakások árváltozását a harmadik negyedévben nem vizsgálta a KSH, mert 500-nál kevesebb új ingatlant értékesítettek.