Az első és legfontosabb az, hogy a lehető legrészletesebb, mindkét fél érdekeit védő szerződés szülessen a bérbeadó és a bérlő között, amely lehetőleg az összes, esetlegesen előforduló probléma és vitás kérdés esetére megfelelő iránymutatást ad
– tanácsolja Fodor Gabriella, a Cordia által felépített új lakások bérbeadásával és berendezésével foglalkozó Cordia Property Management vezetője.
Mivel nagy a kereslet a reális áron elérhető, jó helyen lévő kiadó otthonok iránt, a leendő bérlőnek arról kell meggyőznie a tulajdonost, hogy pontosan fizető, „jó gazdája” lesz a lakásnak. Sok tulajdonos azért keres női bérlőt, mert azt feltételezik, hogy ők rendszeretőbbek, szolidabbak. A férfiak számára az lehet ebből a tanulság, hogy jó pontokat szerezhetnek a bérbeadónál, ha hangsúlyozzák, hogy rendszeresen takarítanak, nem zavarják házibulikkal a szomszédokat.
A tulajdonos szemszögéből nézve jó jel, ha az érdeklődő elmondja, honnan kap anyagi segítséget, mit dolgozik a tanulás mellett, illetve rákérdez a lakhatással együtt járó szabályokra és érdeklik a részletek: hová kell levinni a szemetet, hogyan kell fizetni a közös költséget, hogyan működik a mosógép, stb. – mondja a szakértő. Nem kevésbé fontos, hogy bérlő meggyőződjön arról, hogy a kiszemelt lakást valóban a tulajdonos vagy annak tényleges megbízottja adja ki.
Érdemes tehát az interneten lekérni a lakás tulajdoni lapját, a megbízottat pedig arra kérni, hogy igazolja, jogosan jár el a bérbeadás során a tulajdonost képviselve. Most különösen aktuális, hogy a bérlő tisztában legyen azzal, hogy milyen fűtés van a lakásban, a fűtőberendezések milyen állapotban vannak és milyen – számlákkal alátámasztott – fűtésköltségre számíthat.
Az esetek túlnyomó többségében valójában nem albérletről van szó, hiszen általában a tulajdonos és nem a főbérlő adja ki a lakást, de a köznyelvben sokszor az albérlet a bérelt lakás szinonimája – teszi hozzá a Cordia Property Management vezetője.
Állapodjunk meg, a bérbeadó évi 2, de legfeljebb 4 alkalommal ellenőrizheti személyesen is az ingatlan állapotát / Fotó: Shutterstock
A bérlők örök félelme, hogy a tulajdonos bármikor kirakhatja, mert eladja a lakást, vagy ő maga költözne be. E kellemetlen helyzet ellen véd, ha a szerződésben egyrészt a felek észszerű felmondási időt rögzítenek, ha pedig a tulajdonos a határozott idejű szerződést idő előtt mondaná fel, a kaució kétszeresét fizeti vissza kárpótlásként a bérlőnek. Célszerű megállapodni abban is, hogy a tulajdonos vagy bérbeadó évi 2, de legfeljebb 4 alkalommal ellenőrzi személyesen is az ingatlan állapotát. Fontos, hogy a tulajdonos a bérlő távollétében és tudta nélkül nem mehet be a lakásba, hacsak nincs szó vészhelyzetről, rendkívüli káreseményről, vagy arról, hogy a bérlő nem fizeti a bérleti díjat és meg kell arról győződni, hogy egyáltalán ott lakik-e még.
Mindkét fél érdeke, hogy a beköltözéskor vegyünk fel tételes leltárt a lakás berendezési tárgyairól és rögzítsük azok állapotát is, akár fotókkal dokumentálva, és ugyanezt tegyük meg a kiköltözéskor is. Ha a berendezés vagy az ingatlan állapotában jelentős romlás következik be, a kár megtérítésére a tulajdonos igénybe veheti a kauciót. A kaució intézménye a tulajdonost védi, így nem jó ötlet beleszámítani az utolsó hónapok lakbérébe, vagyis a szerződés végén lelakhatóvá tenni. Nem fair a kauciót felhasználni a normál, természetes elhasználódásból fakadó karbantartások fedezetére. Ha tehát kiköltözéskor minden rendben van, a tulajdonos nem tarthatja meg mondvacsinált okokkal a kauciót, az visszajár a bérlőnek.
A rezsiszámlák befizetését a tulajdonos intézze. Számos vita megelőzhető azzal, ha a közműveket nem íratják át a felek a bérlő nevére. Ha ugyanis minden a tulajdonos nevén marad, szükség esetén bármikor eljárhat, ügyet intézhet és informálódhat a szolgáltatónál. A rezsiszámlák befizetését a tulajdonos intézze, a fogyasztás ellenértékét pedig a számla ellenében kérje el a bérlőtől. Az is jó módszer lehet, ha a bérlő havi átalányt fizet és a különbözetet évente elszámolja a bérbeadóval. Az internet-, televízió- és telefon-előfizetést ugyanakkor a bérlő nevére érdemes kötni úgy, hogy a szerződésben kikötjük, hogy a kauciót akkor kapja vissza, ha bemutatja a szolgáltatás lemondását igazoló dokumentumot. E megoldásra azért van szükség, mert ha egy adott lakcímen már két-három nemfizető ügyféllel járt pórul a szolgáltató, a jövőben nem fog arra a lakásra új szerződést kötni.
A szerződésben célszerű rögzíteni, hogy a javíttatásról pl. 10 napon belül kell gondoskodnia a bérbeadónak, lakhatást gátló tényező esetén – azaz ha a lakásban nincs víz vagy fűtés – pedig 3 napon belül. Ha utóbbi probléma ennél huzamosabb időn át fennáll, az a bérlő részéről azonnali felmondásra adhat okot, ebben az esetben pedig – ha a szerződésben előre rögzítették a felek – a kaució kétszerese jár vissza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.