Mire számítanak a magyarok a lakáspiacon?

Szinte a teljes magyar felnőtt lakosság – tízből kilencen – arra számít, hogy tovább drágulnak a lakások Budapesten, akár használt, akár új otthonról van szó.

A megkérdezettek többsége legalább 10 százalékos áremelkedésre számít a következő egy év során, felük pedig – vagyis minden harmadik válaszadó – akár 20 százalék feletti drágulást sem tart kizártnak,

miközben gyakorlatilag senki sem vár még kismértékű árcsökkenést sem – többek közt ez derül ki abból az országos, reprezentatív kutatásból, amely Magyarország vezető lakásfejlesztője, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia megbízásából készült el. Érdekesség, hogy a fővárosi és a Pest megyei lakosok kisebb áremelkedést valószínűsítenek Budapesten, mint a fővárostól távolabbi megyékben élők.

A vidéki lakóingatlanárak tekintetében valamivel kevesebben számítanak további drágulásra, a megkérdezettek háromnegyede vár áremelkedést a következő egy évben. Húsz százalék feletti áremelkedést a válaszadók alig több mint tizede prognosztizált, miközben minden negyedik megkérdezett 10-19 százalék közötti drágulást tart valószínűnek, akár új, akár használt otthonról van szó.

A Cordia kutatása arra is választ keresett, hogy a lakáspiac legfontosabb eseményei mennyire számítanak közismertnek a felnőtt lakosság körében. A válaszadók közül a legtöbben a használt és az új lakások áremelkedéséről hallottak, és a többség arról is tud, hogy a bérleti díjak is jelentősen nőttek.

Arról ugyanakkor, hogy hamarosan véget ér az új lakásokra érvényes kedvezményes, 5 százalékos áfa korszaka, csak a válaszadók negyede tud, márpedig a normál áfakulcs alkalmazása jelentős áremelő hatással lesz a piacon.

Annak fényében, hogy a többség számottevő áremelkedést vár, talán nem is meglepő, hogy a legjobb befektetési formának a legtöbben az új építésű lakást tartják. A második helyen a használt lakóingatlanok állnak, és csak ezután következik az arany, majd kissé lemaradva a valuta (euró/dollár), valamint a termőföld. A mélyponton lévő banki kamatok láttán nem lehet csodálkozni azon, hogy bankbetét az utolsó helyen végzett, aminél még a készpénz is sokkal vonzóbb alternatívának számít a megkérdezettek szerint.

Lakásvásárlási tervek – mit és miből?

Országos átlagban minden hetedik megkérdezett (14 százalék) tervezi, hogy a következő 12 hónap során lakást vagy házat vásárol, míg Budapesten 17 százalék ez az arány.

Jóval többen vannak azok, akik a meglévő otthonukat újítanák fel: a válaszadók negyede számol jelentősebb renoválással egyéves időtávon,

de Somogyban és Zalában a megkérdezettek harmada rendelkezik ilyen tervekkel.

A kutatás során arra is rákérdeztek, hogy az ingatlanvásárlási tervekkel rendelkezők milyen forrásból valósítanák meg elképzeléseiket. A vételár közel háromnegyedét másik ingatlan eladásából, hitelből és egyéb megtakarításokból tervezik fedezni, míg további átlagosan 20 százalék családi segítségből, örökségből, lakástakarékpénztári forrásból és CSOK-ból jön össze – derül ki a Cordia országos kutatásából.