A bérlők, a bérbeadók és a befektetők aktivitása egyaránt erősödőben van
– szűri le a GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) a 2019. júliusi ingatlanpiaci felmérésének eredményeiből. A szereplők optimizmusát kifejező GKI ingatlanpiaci index 2012 óta szinte töretlenül nő. A fővároshoz és környékéhez kötődő üzleti várakozások júliusban történelmi csúcsot döntöttek, s az országos érték is alig maradt el ettől.
Közelebbről, a részleteket is szemlélve azonban már látszanak kevésbé biztató jelek. Míg a telek-, az iroda- és a raktár-részpiac további növekedést mutat, a lakás-üzletághoz kapcsolódó bizakodás már csökkent az utolsó negyedévben. Óvatosabb a lakosság és tartózkodóbbak a beruházók is. Az előbbit jól mutatja az is, hogy a felmérés szerint 2019 második negyedévében nagyot csökkent azok aránya, akik a következő egy évben terveznek lakásvásárlást. Csak április és július között 23 százalékkal apadt azok aránya, akik biztosak abban, hogy egy éven belül vásárolni fognak, és 9 százalékkal azoké, akik azt valószínűnek tartják. E változás aligha meglepő, hiszen aki ma 6 hónapnál távolabbi vásárlást tervez, annak az 5 százalékos helyett 27 százalékos újlakás-áfával kell számolnia. A lakosság alkalmazkodására utal az is, hogy míg a vételi kedv apadt, az elmúlt évben nőtt azok aránya, akik a jelenlegi lakásuk korszerűsítésébe, felújításába fognak.
A lakásárakat illetően továbbra is számottevő emelkedéssel kalkuláltak a megkérdezettek.
Ennek csak az ütemét jósolták kicsit mérsékeltebbnek júliusban, mint negyed évvel korábban. A felmérés válaszadói országos átlagban az új lakásoknál 5 százalékos, míg a használtak esetében 4,5 százalékos áremelkedésre számítanak a maihoz képest 2020 júliusára. (Ezek az arányok Budapesten 5 százalékos és 6,6 százalékos, Kelet-Magyarországon 7 százalék és 3 százalék, míg Nyugat-Magyarországon mindkét kategóriában 4 százalékos.)
A lakáspiac felett gyülekező gomolyfelhőket jelzi a Központi Statisztikai Hivatal nemrég megjelent első féléves gyorstájékoztatója is. E szerint elfogyott a lakásépítés növekedési lendülete.
2019 első félévében 18.227 lakásépítési engedélyt adtak ki, ami mindössze 0,9 százalékkal haladja meg a tavalyi első félév eredményét.
A részleteket tekintve bonyolultabb a kép. Budapesten gyakorlatilag stagnálás látszik, a megyeszékhelyeken és a velük egyenrangú településeken kereken 3 százalékos a visszaesés, a kisebb városokban pedig mintegy 6 százalékos a csökkenés. Ezzel szemben a falvakban jelentős, több mint 20 százalékos a növekedés.
Ezt a tendenciát Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője nem tartja meglepőnek. Részben azzal magyarázza, hogy a községekben inkább maguknak építenek az emberek, így az ő előrelátásukat kevésbé zavarja meg az év végén várható áfaugrás. Másrészt a szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy
a falvakban tapasztalható növekedés elsősorban a nagyobb városok agglomerációira koncentrálódik.
A munkaerő-piaci szempontból mobilis munkavállalók keresik a városok közelségét a munkalehetőségekért és a közszolgáltatásokért, ám a magas ingatlanárak és egyéb nagyvárosi ártalmak miatt szívesebben élnek falusias környezetben. Az OTP Ingatlanpont tapasztalatai szintén azt a tendenciát erősítik meg, hogy az általános drágulás nyomán az érdeklődés ma erőteljesebben fordul a kisebb, még olcsóbb települések felé.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.