Csökkent az új lakások átlagos mérete a fővárosban az elmúlt négy évben, az árak jelentős emelkedése, illetve a vevők elvárása miatt a fejlesztők csökkentették az alapterületeket a Takarék Index elemzőinek vizsgálata szerint.
A Takarék Csoport keddi közleménye szerint a vevők általában nem négyzetméterben gondolkodnak, hanem meghatározott szobaszámra van szükségük, és a drágulás miatt, a vásárlás költségeinek csökkentése érdekében lemondanak egy-egy fél szobáról.
A fejlesztők ezért ugyanazt a beosztást kisebb alapterületen építették meg 2019 végén, mint 2016 elején.
Az elemzés szerint a fél szobákat is egy szobának véve, a kétszobás lakások átlagosan 47 négyzetméter helyett már csak 46 négyzetméteresek voltak, a háromszobás otthonok nagysága 70-ről 67 négyzetméterre csökkent, a négyszobásoké 97 négyzetméterről 93-ra, az ötszobás ingatlanoké pedig 119 négyzetméterről 115-re.
A magasabb emeleteken fekvő lakások keresettebbek, a társasházi fejlesztéseknél az emelet fontos értékmódosító tényező. Ez a Takarék Index elemzőinek számítása szerint egy fejlesztésnél akár 10-15 százalékos, négyzetméterenként 70-100 ezer forintos árkülönbséget is jelenthet.
Már a Takarék Index egy 2015-ös elemzése szerint is megfigyelhető volt, hogy a vásárlói igényekre reagálva sokkal nagyobb arányban épülnek erkélyes lakások, mint a korábbi évtizedekben felhúzott házaknál.
Ez a tendencia azóta tovább erősödött; míg 2016 elején a még szabad lakást tartalmazó projektekben az otthonok 79 százaléka rendelkezett erkéllyel vagy terasszal, a Budapesti Lakáspiaci Riport 2019 negyedik negyedéves adatai szerint ez az arány már 91 százalékos volt.
Jelentősen befolyásolja az ingatlanok árát az elrendezés, a berendezés variálhatósága, a benapozottság, valamint az épületen belüli elhelyezkedés is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.