Az elmúlt hónapok a járvány által leginkább érintett magyar cégeknél gyakran kifejezetten érdekes üzleti megoldásokat eredményeztek. Bár trendről aligha lehet beszélni, de az ilyen megoldások közé tartozik, hogy a turizmus leállása miatt radikálisan lecsökkent forgalom miatt néhány budapesti hotel elkezdte középtávra kiadni a szobáit, tehát megjelent az albérletek piacán – olvasható a G7 oldalán.
Albérlet helyett hosszú távra, költözés idejére vagy céges üzleti szállásként havi 89 ezer forintért hirdeti 20-22 négyzetméteres szobáit heti egyszeri takarítással egy négycsillagos szálloda Budapesten, a Corvin-negyedben – írta meg a Világgazdaság.
A Hegyalja úti Hotel Charles tulajdonosa, Szombati Károly márciusban három hónapra kezdte el kiadni a szobákat, illetve kisebb lakásokat, hiszen 28 és 38 négyzetméter közötti apartmanjaik vannak konyhával, fürdőszobával és klímával Ők tehát nem csak szobákat, hanem egész lakrészeket tudtak meghirdetni, amikor leállt a turizmus.
Eleinte legfeljebb három hónapra adták ki a lakásokat, és a 65 lakásból mintegy 20-nak lett bérlője.
Júliusra viszont realizálódott bennem, hogy ez az állapot el fog húzódni, ezért onnantól kezdve hosszabb távra is elkezdtem hirdetni a lakásokat, ami most éppen maximálisan áprilisi határidőt jelent
– mondta Szombati, aki azt is elárulta, hogy most középtávon 42-45 lakást tud így kiadni, és emellett a mérsékelt üzleti és belföldi turizmus átlagosan napi 5-10 további szobafoglalást hoz.
De nemcsak a hotelek lakrészei, hanem a hotelszobák is megjelentek már a lakásbérleti piacon. A Corvin Sétányon található négycsillagos Hotel City Inn nemrég közzétett hirdetése standard és superior szobákat kínál 1-3 fő részére,
legfeljebb fél évre, havi 89-109 ezer forintért, és ebben már benne van a rezsiköltség is.
Hegedűs Gábor, a Hotel City Inn igazgatója elmondta, hogy 66 szobából 50-et terveznek kiadni hosszabb távra, és a lehetőség múlt heti meghirdetése óta 44 szobát már ki is vettek.
Csekély szokásos forgalom egyébként itt is van, nagyjából napi 3-5 szobát tudtak hagyományos módon értékesíteni az elmúlt időszakban. Hegedűs Gábor azzal számol, hogy április-márciusig adják ki hosszabb távon a szobákat.
Szombati Károly azt mondta, az árakat alapvetően dinamikusan kezeli, márciusban még 49 ezer forint plusz rezsiért adott ki egy lakást,
ami bőven a környéken lévő garzonok szokásos 110-120 ezer forintos bérleti díja alatt volt,
de azóta emelt, és mostanában már havi 100-110 ezer forintért adott ki lakásokat. Ám van még olyan bérlője is, aki április végén 69 ezer forintért vett ki egy lakást, most pedig havi 79 ezret fizet.
A Hotel City Innben ehhez képest az árazáskor nem annyira a környékbeli bérleti piac árait, hanem sokkal inkább a becsült költségeiket vették figyelembe. Hegedűs erről azt mondta, hogy a rezsiköltségek megbecslésével nem volt egyszerű dolguk, mert a turisták jellemzően csak reggel és este tartózkodnak a szobákban, most viszont van, aki egész nap a hotelben van, mert például tanul.
Arra a kérdésre, hogy a turizmus miatt kieső forgalom mekkora részét tudja mindez ellensúlyozni, Szombati azt mondta, szerinte nagyjából 20-30 százalékot, de úgy, hogy csökkentették a béreket és a munkaidőt is. A távozó munkatársak helyére nem vettek fel újakat, így nagyjából felére csökkent a létszámuk.
Szombati és Hegedűs elmondása alapján sokféle ember bérel hosszabb távon lakást vagy szobát a hotelekben, Van aki építkezik, van aki még nem tud beköltözni az új ingatlanába, vagy magánéleti okok állnak a háttérben, például szakítás vagy válás miatt is keresnek középtávra bérlakást. A külföldön dolgozó magyarok közül is sokan jöttek haza, és arra várnak, hogy visszamehessenek.
Hegedűs azt mondta, közülük sokan külföldön hajón vagy vendéglátásban dolgoznak, és nincs is magyar lakhelyük, viszont a kieső időre is kapnak fizetést.
Vannak olyanok is, akik átmeneti munkalehetőséget keresnek.
A szállásokon vidéki diák is megfordul, aki albérlet- vagy munkakeresés idejére választja a hotelt ideiglenes szállásnak.
A Hotel City Inn igazgatója hosszabb távon nem számol a középtávú kiadással, Hegedűs Gábor azt mondta, az elmúlt években még január-február környékén is telt ház volt náluk, ezért inkább arra számít, hogy továbbra is csak turistáknak adják majd ki a szobákat, ha véget ér a járvány. Addig azonban valahogyan ki kell húznia a szállodák nagy részének, és ahogy arról Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke beszámolt, a piac túlnyomó részének ezt lényegében bevételek nélkül kell összehoznia.
A szobák hosszú távú kiadásával ugyanis csak nagyon kevesen próbálkoznak. Ahogy Flesch fogalmazott:
Budapesten nagyjából 20 ezer hotelszoba van, amiből jelenleg körülbelül 19,5 ezer áll üresen.
Más alternatív bevételi forrás – mint például amilyen tavasszal az éttermeknek a helyben fogyasztás helyett a kiszállítás volt – a szállodák esetében nem jön szóba, és Flesch elmondása szerint az ágazatban május-júniusnál korábban nem számítanak “értelmezhető nagyságú forgalomra”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.