Budapesten úgy is árcsökkenést generált az albérletpiacon a vírus második hulláma, hogy a vizsgált időszakra még nem volt hatással a hétfőn bejelentett kormányzati intézkedéscsomag: az Otthon Centrum kimutatása szerint a fővárosban bérbe adott téglalakások négyzetmétere 2,5 százalékkal, a panellakásoké átlagosan tíz százalékkal csökkent. A trend alighanem folytatódik, mivel a munkahelyek ideiglenes megszűnése, és a korlátozások időtartamának bizonytalansága miatt várhatóan sokan kezdenek el az albérlet helyett más lakhatási megoldásban gondolkodni – derül ki az Otthon Centrum legfrissebb közleményéből.
Az Otthon Centrum legfrissebb tanulmánya a koronavírus-járvány albérletpiacra gyakorolt hatásait összegezte. Az elemzésből az is kiderült,
hogy a fővárosban a téglalakások kiadási ára 156 ezer forintra mérséklődött a szeptember és október közötti időszakban.
A jelenlegi ár átlagosan 10 ezer forinttal kedvezőbb, mint a nyári hónapokban tapasztalt albérleti díj. Ez azt jelenti,
hogy egy négyzetméterre vetítve 2 866 forint az átlagár, ami 2,5 százalékkal kedvezőbb a nyár során tapasztalt értékeknél.
A fővárosi panellakások esetében a lakáskiadók ősszel még ennél is nagyobb áresést könyvelhettek el:
a bérleti díj 125 ezer forintra mérséklődött, ami a bérlők szemszögéből 5 000 forinttal kedvezőbb a nyári hónapok átlagánál.
Egy négyzetméterre vetítve 2 280 forintra mérséklődött a bérleti díj középértéke, ami 10 százalékos csökkenés jelent, tudhattuk meg az Otthon Centrum elemzéséből. Arról is olvashattunk a tanulmányban, hogy a főváros több kerületében csökkent a téglalakások bérleti díja, ugyanakkor a belvárosi, valamint a budai és külső kerületekben különbözően reagáltak a vírushelyzetre a lakástulajdonosok és a bérlők.
Az észak budai és külső pesti kerületekben a fajlagos bérleti díjakban 10 százalékot meghaladó mérséklődés volt megfigyelhető. Az ősszel értékesített budai lakások azonban a belvárosi lakásoknál nagyobbak voltak, ezért sok esetében meghaladták a fővárosi átlagos bérleti díjakat.
Például az I. és a XII. kerületben 160 ezer, illetve a II. kerületben 190 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. A pesti XIII. és XIV. kerületben szintén 160 ezer forint körül alakult a havi díj.
Ezzel szemben a belvárosi kerületekben a fajlagos bérleti díjakban nem érződött a vírus hatása, az egy négyzetméterre vetített bérleti díjak 5 – 15 százalékkal nőttek a nyáron tapasztaltakhoz képest. Ami csak elsőre tűnik ellentmondásnak, mert valójában az történt, hogy a többi kerülethez képest a belvárosi kerületekben kiadott lakások mérete őszre 10-20 négyzetméterrel kisebb lett.
Vagyis a belváros sem úszta meg az áresést, legfeljebb máshová került a hangsúly, hiszen a kisebb lakásokat fajlagosan mindig magasabb áron lehet kiadni, ugyanakkor az albérletek tényleges kiadási ára itt is csökkent. Az V. kerületben átlagosan 156 ezer, a VI. kerületben 145 ezer, míg a VII., VIII., és IX. kerületekben 120-125 ezer forintért sikerült bérlőt találni koraősszel.
A legnagyobb vidéki városokban mérsékeltebb volt a vírus albérletpiacra gyakorolt hatása.
A téglalakásokat átlagosan 88 ezer forintért adták ki, ami 10 ezer forinttal ugyancsak alacsonyabb a nyári hónapokban tapasztalt árakhoz képest. A kiadott lakások mérete nagyjából 10 négyzetméterrel volt kisebb.
Az egy négyzetméterre vetített fajlagos ár 7 százalékos növekedés után 2 ezer forintra nőtt.
A panellakások esetében a bérleti díjak 4 ezer forintos emelkedéssel 92 ezer forintra nőttek,
míg az egy négyzetméterre vetített bérleti díjak 3 százalékkal, 2 050 forintra emelkedtek a legutóbbi két hónap adatai szerint.
A nagyvárosokban a bérleti díjak átlagában csekély különbség alakult ki a tégla és a panel építésű lakások között: a legdrágább településeken – ebbe a körbe tartozik Debrecen, Győr és Székesfehérvár – jellemzően 100-120 ezer forintot kértek egy bérleményért, míg az olcsóbb városokban – Pécsett, Szegeden és Miskolcon – ennél kedvezőbb ár, 80-100 ezer forintos bérleti díj volt irányadó az utóbbi két hónapban.
Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, hogy a hétfőn bejelentett kormányzati korlátozó intézkedések várhatóan a fővárosi albérletpiacra lesznek hatással,
ugyanis a vendéglátóiparban tapasztalható leépítések miatt sok vidéki munkavállaló mondhatja fel bérleti szerződését.
Mivel nem tudni, hogy milyen hosszú ideig tart a leállás, ezért valószínűsíthető, hogy a tartalékok felélése helyett sokan kezdenek el az albérlet helyett más lakhatási megoldásban gondolkozni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.