Az állami támogatások felpörgethetik a lakásépítést és felújítást

A kormányzati támogatáspolitika az elmúlt években is irányt szabott a lakásszektor minden szegmensének. A 2016-ban életbe lépett lakásépítési támogatások felfelé ívelő pályára állították a lakásépítést, s ez a fellendülés még az idei első félévben is érezhető volt. Ugyanakkor – a kedvezményes áfa-kulcs eltörlésének hatására – a korábbinál sokkal kevesebb új projekt indult el. A lakásfelújításokat is ösztönözte az elérhető állami támogatás (különösen a panelek és családi házak esetében), valamint a kedvező finanszírozási feltételek (gondoljunk itt a Babaváró hitelre vagy az MFB nulla százalékos energetikai hatékonyság-növelését célzó hitelére). 2019-ben ugyan kissé csökkent a lakásfelújítások száma, de ez elsősorban kínálati problémák miatt következett be (a fellendülő lakásépítés elszívta az építési kapacitások egy részét a felújításoktól). Idén viszont – dacára a járvány megjelenésének – a felújítási, korszerűsítési tevékenység egyáltalán nem csökkent, sőt.

Részben a járvány okozta gazdasági visszaesés mérséklése, részben a kormány demográfiai programjának támogatása céljából idén októberben több új, a lakásszektort érintő támogató intézkedést jelentettek be.

A bejelentett intézkedések jól illenek a kormányzat eddig követett stratégiájába: az állami támogatások igénybe vételi lehetőségeinek fokozatos szélesítésébe. Új elem viszont a lakásfelújítások és -korszerűsítések fontosságának felismerése, e tevékenységek érdemi és direkt támogatása.

Az új lakásokat terhelő kedvezményes áfa-kulcs visszaállítása 2022-ig várhatóan ismét lendületbe hozza az ezzel foglalkozó építőipari cégeket. Bár a gazdasági környezet sokkal rosszabb a korábbinál, de ez az intézkedés arra biztosan elég lesz, hogy a lakásépítés várt visszaesésének mértékét enyhítse. A GKI korábban 2021-re és 2022-re 12-14 illetve 15-17 ezer lakás felépülésére számított. Az intézkedés hatására módosított prognózis szerint

jövőre 15-17, 2022-ben 18-20 ezer lakás épülhet fel.

Az illetékfizetési kötelezettség eltörlése enyhít az érintett családok anyagi terhein, bár ezt az illetéket eddig is lényegében csak a társasházi lakásokat vásárlóknak kellett megfizetniük. Az áfa visszaigénylésének lehetősége is csökkenti az érintettek költségeit. Ugyanakkor e két intézkedés csak szerényen és nagyon áttételesen szolgálja a fogyasztás bővülését.

A tetőtér-beépítések támogatása az érintettek számára nagyon nagy ajándék, de jelentősége csekély. 2020 első félévében a felvett lakáshitelek mindössze 0,5 százalékát fordították lakások bővítésére, ennek alapján a lakossági igény nem túl nagy, a következő két évben talán 3-5 ezer igénylésre lehet számítani.

Az Otthonfelújítási program hatása jelentős. A támogatás összege számottevő, hiszen

az önerő és a támogatás együttes összege hatmillió forint lehet, ebből egy társasházi lakás illetve egy családi ház esetében is érdemi felújításokat lehet végeztetni.

Mindehhez problémaként merülhet fel az önerő biztosítása, banki vélemények szerint e támogatások fele-kétharmada valamilyen hitellel egészülhet ki. A GKI arra számít, hogy 2021-ben és 2022-ben akár 120-150 ezer család is igénybe veheti ezt a támogatást (2019-ben mintegy 150 ezer lakás újult meg). Kockázati tényező a támogatás által kiváltott potenciális áremelkedés (ami jó esetben évi 10 százalék alatt marad), illetve az építőipari kapacitások szűkössége.