Stabilizálódni látszanak az albérletárak

Az ingatlan bérleti díjak közel fél éves zuhanás után stabilizálódtak, de messze elmaradnak a koronavírus járvány előtti csúcstól – írja az OTP bank közleményében.

Az ingatlanpiaci szakértők szerint a jelenleg alacsony bérleti díjak a koronavírus járvány enyhülésével előreláthatólag ismét emelkedni fognak. Idén nyárig jelentős eltérésre még nem számíthatunk, de

jövő tavaszra a szakértők már 7-8 százalékos növekedést prognosztizálnak, a korábbi magas szint elérése – legalább is Budapesten – azonban egyelőre nem valószínű.

A KSH-Ingatlan.com lakbérindex adatai alapján a lakásbérleti díjak fél éves mélyrepülése mindenesetre februárra megállt, országosan 1,1 százalékos, a fővárosban pedig 0,8 százalékos növekedést mértek 2021. januárjához képest. Az albérletpiac csúcsidőszakához, 2020. januárjához viszonyítva a csökkenés ugyanakkor Budapesten elérte a 16 százalékot, míg a többi régióban 4 százalék alatt maradt.

A tavalyi évben a koronavírus járvány megjelenése olyan változásokat hozott – Airbnb megszűnése, távoktatás bevezetése, külföldi munkavállalók eltűnése –, amelyek következtében mindenki a bérleti díjak egyértelmű és beláthatatlan ideig tartó csökkenését várta. Ezzel szemben az év közbeni hektikus mozgást követően váratlanul gyorsan értük el a mélypontot a 2021-es év fordulóján – mondta Valkó Dávid az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Magas árszínvonal, csökkenő kereslet.

A járvány előtt a magyarországi ingatlanbérleti díjak a jövedelmekhez képest európai szinten is kiemelten magasnak számítottak, így a koronavírus hatására beállt konszolidáció után nem lenne észszerű, hogy az árszínvonal ismét visszatérjen a korábbi, irreálisan magas szintre.

Szintén a járvány hatásának tudható be az, hogy az otthonuktól nagy távolságban dolgozók, ha tehették, a home office elterjedésével berendezkedtek a huzamosabb idejű otthoni munkavégzésre, így a bérelhető ingatlanok iránti kereslet a részükről feltehetően lecsökkent és a lakásbérletet felváltotta az alkalmankénti ingázás az otthon és a munkahely között. Ugyanígy látványosan visszaesett a hazánkban dolgozó, itt rövidebb-hosszabb ideig lakást bérlő külföldi munkavállalók száma is.

A bérleti piacon jelentős számban képviseltetik magukat a felsőoktatásban tanuló diákok, akik a távoktatás bevezetésével szintén eltűntek a keresleti oldalról.

A turizmus megszűnésével az Airbnb céljára hasznosított ingatlanok iránti kereslet is a minimálisra csökkent.

Az otthonteremtési támogatások megjelenése megkönnyítette az ingatlanvásárlás feltételeit, ami szintén a bérleti piacról terelheti az érdeklődőket az ingatlanvásárlás irányába. Összefoglalva, a hazai bérleti piac eleve magas árszínvonala és a kereslet csökkenése miatt nem valószínűsíthető, hogy rövid távon jelentős áremelkedés következne be az ingatlanbérleti piacon, noha nagy valószínűséggel emelkedő tendencia várható.

A koronavírus járvány enyhülése és a szeptemberben induló tanév ugyanakkor új lökést adhat a bérleti piacnak, főleg akkor, ha a távoktatás helyébe ismét visszatér a korábban megszokott oktatási rend. Feltételezhetően ekkor a diákok a korábbinál alacsonyabb díjakon találhatnak kiadó ingatlanokat, és amennyiben a turizmus és Airbnb nem fog addig visszatérni a járvány előtti szintre, úgy a Budapest belvárosi ingatlanok között is bátrabban kereshetnek bérleti lehetőséget akár a vékonyabb pénztárcával rendelkező hallgatók is.

További változást okozhat, hogy a kínálat növekedésével és a kereslet csökkenésével a kisebb méretű, egy-két személy számára megfelelő bérlemények megfizethetőbbé és ezáltal népszerűbbé válhatnak a hallgatók körében, akik közül eddig sokan takarékossági okokból kényszerültek többen összeállva nagyobb lakást bérelni.