MNB: keresleti és kínálati oldalon is szűkült a hazai lakáspiac

Szeptemberben 34 százalékkal csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma az előző év azonos időszakához képest, a mérséklődés országos és általánosnak mondható – mondta Winkler Sándor, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdasági elemzője.

Ismertette, elsősorban vidéken nőtt a külföldi lakásvásárlók aránya: a nyugat-dunántúli régióban látszik a legnagyobb növekedés, aminek az az oka, hogy a magyarok adásvételeinek száma mérséklődött, míg a külföldi állampolgároké még nem.

A vezető közgazdasági elemző szólt arról is, hogy hitelpiacon 40 százalékkal csökkent a kihelyezés, harmadával kevesebb új szerződést kötöttek szeptemberben, mint tavaly. Ezen belül a használt lakásokra nyújtanak be kevesebb kérelmet, és az igényelt összegek is alacsonyabbak. Winkler Sándor hozzátette, a bankok a negyedik negyedévre és 2023 első negyedévére a hitelkereslet mérséklődését várják, emellett szigorítást is terveznek.

Jelentős drágulás a második negyedévben

A lakásárakról szólva az elemző azt mondta, a második negyedévben az előző azonos időszakkal összevetve 28(!) százalékkal nőttek az árak, ebben fontos szerepe van annak, hogy egyes vidéki városokban 30 százalék feletti volt a drágulás. A harmadik negyedévben viszont, főleg az inflációval korrigálva, már egy számjegyű lehet a lakásárak növekedésének üteme.

Elhangzott még, a lakásvásárlás elérhetőségi indexe alapján romlást lát a jegybank. A lakásárak és a hitelkamatok egyaránt emelkedtek, a bérek növekedésének aránya viszont nem követte ezt, emiatt kevesebben tudtak lakáshoz jutni. A jelentésből kiderül, egyértelműen azoknak jobbak a lehetőségeik, akik igénybe tudtak venni valamilyen otthonteremtési támogatást.

Hasonló tendenciák láthatók az európai fővárosokban is, ahol a lakásárak szintén nőttek a jövedelmekhez képest. Budapest e listán az ötödik legkevésbé megfizethető főváros, de elérhetőbb és megfizethetőbb, mint a többi visegrádi országban. 

Bérleti díjak és újlakás-projektek

Winkler sándor arról is beszélt, hogy szeptemberben havi alapon stagnáltak a lakásbérleti díjak, éves összevetésben viszont még 20 százalékos drágulást mérhetünk a KSH-ingatlan.com lakbérindex alapján.

Az új építésű ingatlanok kapcsán elmondta, átmenetileg még nőhet az új lakások száma a kedvezményes lakásáfa miatt, azonban a kereslet mérséklődésére lehet számítani, ami kihat majd a kínálati oldalra. 

Kedvező a helyzet ilyen téren a fővárosban, ahol több mint duplájára nőtt éves alapon az engedélyek száma, azaz van még növekedési potenciál, de ez a magas szám annak is köszönhető, hogy a bázisérték alacsony.

Idén 23 ezer új lakás átadása várható – ebben fontos szerepe van az 5 százalékos lakásáfának is –, a jövő évtől azonban egyértelműen visszaesés várható.

Lakhatás és energetika

Alacsony a lakások megújulási aránya Magyarországon, az elmúlt tíz évben 100-150 ezer lakás nem épült meg, és a használtlakás-piacról is hiányoznak a mindössze pár éves, jó minőségű ingatlanok.

Ami már most látható, hogy a rossz energetikájú ingatlanokra csökken a kereslet, de az újlakás-piac kínálatszűkülése keresletcsökkenést is hoz magával – mutatott rá Winkler Sándor, hozzátéve, hogy az új lakások piacán is csökkent a hitelből vásárlók aránya.

Területi alapú különbség is mutatkozik energetikai szempontból. Amíg Budapesten és az agglomerációban, valamint a nagyvárosokban 20 százalék alatti a három legrosszabb energetikai besorolású (HH, II, JJ), azaz az enegriapazarló ingatlanok aránya, addig 1700(!) településen az ilyen házak száma meghaladja a 60 százalékot a kiadott energetikai tanúsítványok szerint.

Az elemző  megjegyezte, az európai gyakorlat a lakásállomány javítására az, hogy az energetikai beruházásokat részben vagy egészben finanszírozzák, így ösztönözve a korszerűsítéseket. A jegybank is a korszerűsítéseket ösztönzi, az otthonteremtő, lakásfelújítási támogatások célzottá tételének megfontolását javasolja. Kérdésre válaszolva elhangzott az is, hogy a zöldhitelprogram egyelőre nem folytatódik.