késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Felértékelődni látszik a külváros az ingatlanpiacon
Ami a legvonzóbb a főváros külső kerületeiben, az a gyakran 20 vagy akár 30 százalékkal alacsonyabb ár, és az, hogy még Budapesthez tartoznak. Az agglomerációs előnyök egy része pedig már érvényesül, ilyenek a nagyobb alapterület vagy a több zöldfelület – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Ha az árakat nézzük, az elmúlt öt év adataiból az derül ki, hogy a négyzetméterenkénti átlagot nézve a XX. és a XXIII. kerület számít a legolcsóbbnak, a vizsgált időszak vagy módszer függvényében hasonló vagy valamivel drágább a XXI. kerület, de a X. kerületnek is vannak olyan kedvezőbb árú részei, amelyek a XVII. kerülettel határosak.
Fotó: Máté Krisztián / MW bulvár
Balogh László rámutatott, sokan azért tartanak mégis a külső kerületektől, mert úgy vélik, ennyi erővel az agglomerációba is költözhetnének. Összevetésül egy példát is hozott: Soroksárról több idő eljutni egy III. kerületi munkahelyre, mint Dunakesziről, egyúttal rámutatott, a XVII. kerületből húsz-harminc perccel gyorsabban elérhető vonattal a belváros, mint más módokon. Az utóbbi, mármint az agglomerációs infrastruktúra fejlődése egyébként országos trend – jegyezte meg.
A koronavírus-járvány, valamint az azóta elterjedtebbé váló hibrid munkavégzés is a külvárosok és az agglomeráció felé terelte a vásárlókat, csökkent is a külső és belső kerületek közötti árkülönbség – mutatott rá Balogh László, aki a külkerületek előnyeként említette még az agglomerációhoz képesti kisebb kompromisszumot és a belvároshoz képest érezhetően kisebb népsűrűséget. Ami még érdekes – folytatta –, hogy a külső kerületek közül vannak, amelyek nem is mindig képezték a főváros részét (többet 1950-ben csatoltak Budapesthez), ezért
kiépítettségük magukban hordozza az önálló település jellegét, ami jól jön a meglévő (főleg oktatási, egészségügyi) intézmények szempontjából is.
Mindez nem magyar sajátosság, Nyugat-Európában is megfigyelhető, hogy a lakóövezetek kijjebb szorulnak, míg a munkahelyek a belvárosi régiókban találhatók.
Habár egy családi ház ára nehezen vethető össze egy panellakáséval, a hetvenes évek lakásépítési programjának hatása az ingatlanállomány mai színes összetételében is tetten érhető. A külvárosokban ugyanis egyszerre látunk lakótelepet, téglaépítésű társasházakat, családi házakat és lakóparkot is.
Ezzel a lakásállomány színesebbé is vált, mint a belvárosi régiókban, megszüntetve azt az egykori trendet, hogy a külső kerületek házai, lakásai elavultak.
Sőt, a változatosabb kínálat sokak számára vonzó is lehet, bármilyen típusú ingatlant keresnek. Mindemellett azonos összegből nagyobb alapterületű házat vagy lakást tudnak vásárolni – mutatott rá a szakértő.
Ha a rozsdaövezeteket – amelyek vagy a külvárosokban találhatók, vagy körbenőtte őket a városszövet – is ide soroljuk, a fejlesztési irány egyértelműen a külsőbb kerületek felé tolódik a szakértő szerint, és ennek demográfiai vonzata is van. Az új építésű lakások vásárlóinak személyében újabb, a kint élőknél tehetősebb rétegek jelennek meg, illetve akik otthonteremtő támogatások igénybevételével vásárolnak lakást, a fiatalabb generációt képviselik, s velük az adott városrész lakossága frissül, fiatalodik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.