Román elnökválasztás - kidurrant a gazdasági lufi, előretört az ultranacionalizmus

Romániát sokan – tévesen – bezzegországnak tartották, miután az egy főre jutó GDP jelentősen megugrott. Ennek hátterében azonban nem a GDP száguldása, hanem a lakkosságcsökkenés állt. A román költségvetés romokban, az államadósság nő, ami magával húzza a kamatterhek emelkedését is. A román elnökválasztás a kiábrándulás jegyében zajlik: az első fordulóban egy függetlenként induló ultranacionalista jelölt, Calin Georgescu a szavazatok 23 százalékát szerezte meg.  

A voksolás másnapján a román dollárkötvények teljesítettek a legrosszabbul a feltörekvő piaci versenytársak közül. A lejkötvények hozama szintén emelkedett, a BET részvényindex pedig esett, és április óta a legalacsonyabb záróérték felé tartott. 

– mondta a Bloombergnek Cristian Pirvulescu, politikai elemző, a bukaresti Román Politikai Egyetem professzora. Az eredmény „katasztrófát jelez” a jövő heti parlamenti választásokon, mindenekelőtt a kormánypártok számára, ami valószínűleg megnehezíti a koalíciókötést – tette hozzá Pirvulescu. 
Bárki is nyeri a választásokat, Románia pénzügyeinek rendbetétele kőkemény megszorításokat igényel majd, miután a járvány, a féktelen infláció, az ukrajnai háború és a kormányzati kiadások európai csúcsra duzzasztották a költségvetés hiányát, így emelkedik az államadósság, nőnek a büdzsé kamatterhei – ezzel párhuzamosan viszont befagyott a gazdasági növekedés. 

A román államadósság az elkövetkező években várhatóan rekordot rekord után dönt majd meg, ami arra kényszeríti a 19 millió lakosú országot, hogy továbbra is nagy összegű hiteleket vegyen fel a helyi és a nemzetközi piacokról. Az ország hitelfelvételi költségei már most is a legmagasabbak a régióban, ami előbb-utóbb a hitelminősítők besorolásaiban is megmutatkozik. 

A költségvetés éhsége elszívja a tőkét a gazdasági fejlődés elől

A politikában bevételek növelésének módjáról folyó huzavona az adóbeszedés javítására és a rendszer egyszerűsítésére összpontosít. A jelenlegi átalányadó több mentességet is tartalmaz, Románia az adózásból származó költségvetési bevételek arányát tekintve elmarad az EU többi tagállamától.
Christian von Albrichsfeld, a Continental AG német autóalkatrész-gyártó romániai üzletágának vezetője a Bloombergnek nyilatkozva úgy vélte, hogy a vállalatok számára a legnagyobb probléma az, hogy a költségvetés rendbetételére irányuló erőfeszítések visszatarthatják a jövőbeli beruházásokat. Az országnak munkahelyeket kell teremtenie azokban a régiókban, ahol a multinacionális vállalatok nincsenek jelen, és ehhez pénzre van szükség – mondta. 

– mondta von Albrichsfeld, aki mintegy 20 ezer alkalmazottért felel Romániában. 

Románia gyorsan közeledett – legalábbis a statisztikák szerint – a nyugat-európai életszínvonalhoz, és a vásárlóerő, az egy főre jutó GDP tekintetében megelőzte az olyan uniós tagországokat, mint Görögország és Magyarország. 

Tényleg bezzegország?

A statisztika azonban félrevezető, ugyanis az egy főre jutó GDP által mutatott parádés felzárkózás mögött a népességcsökkenés a fő ok. Románia népessége bő 30 év alatt 4,3 millió fővel csökkent. A román miniszterelnök szerint öt millió román külföldön dolgozik. A hazautalások gyakorlatilag lélegeztetőgépen tartják a román folyó fizetési mérleget, az ország külső egyensúlyát. Miközben Románia kiürül, a folyamat a román növekedésnek és fogyasztásnak kedvez. 

– jegyezte meg korábban lapunknak Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet, Stratégiai Jövők Program vezetője. 

Hozzátette azt is, hogy a külföldön dolgozók nagy része el fog veszni az ország számára. A hazautalások már most csökkenő tendenciát mutatnak, a fiatalabb generáció végleg elszakad az országtól. Az előrejelzések szerint Románia demográfiailag az egyik leggyorsabban összeomló állam a világon, jelen folyamatok maradása esetén a 19 milliós ország 2100-ra 7,7 millió lakosúra olvadhat.

A széthullás jelei már megmutatkoznak a román gazdaságban, az elmúlt két negyedévben az ország alig kerülte el a recessziót, miközben a kormány arra kérte az Európai Bizottságot, hogy a további lejtmenet elkerülése érdekében adjon hét évet a 3 százalékos költségvetési hiánykorlát betartására. 

A rendkívül vallásos és ultranacionalista Georgescu azzal kampányolt, hogy csökkenteni kell Románia importfüggőségét, támogatni kell a gazdákat, és növelni kell a hazai élelmiszer- és energiatermelést. Az ötéves ciklusra hivatalban lévő román elnök jelentős külpolitikai és biztonsági hatáskörrel rendelkezik, és képviseli az országot külföldön, míg a miniszterelnök vezeti a kormányt és felel a költségvetésért. A hivatalban lévő elnök, Klaus Iohannis egy évtized után távozik tisztségéből.

Román elnökválasztás: Georgescu a semmiből nyert

A 62 éves Georgescu egyetemi tanár és nemzetközi tanácsadó a fenntartható fejlődés területén, aki több mint egy tucat éven át dolgozott különböző ENSZ-szervezeteknek. Bár korábban a szélsőjobboldali Szövetség a Románok Uniójáért (AUR) lehetséges miniszterelnökeként is felmerült, Georgescu függetlenként indul az elnöki tisztségért. Nem számított esélyesnek, egy, a Reuters által a hónap elején végzett közvélemény-kutatás szerint a hatodik helyen állt, a megkérdezettek mindössze 5,4 százalékának támogatásával.

Georgescu Románián kívül jórészt ismeretlen, de a biztonságról és a külpolitikáról tett radikális kijelentései a tegnapi választási eredmények nyomán minden bizonnyal idegessé tették az ország európai partnereit. 

Egy nyilatkozatában kifejtette, hogy az EU és a NATO nem képviseli Románia érdekeit. 2022-ben pedig azt nyilatkozta, hogy a dél-romániai Deveselu faluban elhelyezett amerikai rakétaelhárító pajzs Oroszországgal szemben konfrontatív, nem pedig békés, védelmi célú intézkedés. Ez gyakorlatilag megegyezik Putyin elnök érveivel. 

Mi jön ezután?

• Az elnökválasztás második fordulója december 8-án lesz, ahol a két első helyen végzett jelölt csap össze. 
• Az első forduló után a második helyen jobbközép jelölt Elena Lasconi 19,16 százalékot ért el. 
• Lasconi megelőzte Marcel Ciolacu baloldali miniszterelnököt, aki pedig a külföldön élő román választók nagy támogatottságának köszönhetően egyértelmű esélyes volt. 
• A következőkben a románok jövő vasárnap járulnak az urnákhoz, hogy eldöntsék, melyik párt vagy pártok alapíthatnak kormányt a következő négy évben.