késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Drámai a helyzet az építőanyag-piacon, beindult az árspirál
Jelentősen megcsappant a kereslet az építőanyagok iránt, olyannyira, hogy a termékek egy részénél már árcsökkenéseket prognosztizálnak az építőanyag-kereskedők, a gyártók pedig műszakok leállításával, munkaerő-elbocsátással és felújítási program híján további gyárbezárásokkal néznek szembe. A gyártás és a kereskedelem helyzetét az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) vezetősége és szakmai tagozatai összegezték ma egy friss kereskedői felmérés alapján.
A korábbi beszerzési nehézségek megszűntek, de ez ma már aligha vigasz azoknak az építőanyag-kereskedelmi vállalkozásoknak, amelyek csökkentett kapacitással és jövedelmezőséggel működnek.
A vállalkozások hatékonyságot növelő szervezéssel és bővített szolgáltatásokkal igyekeznek kezelni a piaci nehézségeket
– derült ki Juhász Attila, a néhány hete alakult ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke szavaiból.
Az építési termékekkel való ellátás biztonsága garantálható a nagy számú, körülbelül ezer építőanyag-kereskedelmi pont munkájával – hangsúlyozták.
Építőanyagok ára: összeomlott a piac, máris olcsóbb a szigetelőanyag és a betonvasRiasztó mértékben visszaesett a kereslet az építőanyagok iránt, értékben és mennyiségben egyaránt harmadával csökkent a forgalom májusban, de hónapról hónapra egyre nagyobbak a mínuszok. A lakosság nem költ felújításokra, ezt jelzi, hogy a szigetelőanyagok ára máris 13 százalékkal mérséklődött, a betonvas 35 százalékkal lett olcsóbb, mert alig indul új építkezés. |
Fellélegzést egy energetikai felújításokat célzó program elindítása jelentene
– hangsúlyozta Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke, aki kifejezetten pesszimista, miután az építőanyag-gyártóknál hatványozottan érződik a visszaesés, amely egyre nagyobb nyomást gyakorol a vállalatokra. Komoly döntésekre kényszerülnek, mint például szakképzett munkaerő elbocsátása, műszakok leállítása és gyárbezárások.
Az építőanyag-kereskedők csökkentették a készleteiket, nem akarnak betárazni az olcsóbbodó termékekből, emiatt a gyártóknál még nagyobb mértékben apadt a kereslet. Az üzemek átlagosan 20-25 százalékkal csökkentették a létszámot, értékes szakembereket veszíthetnek el, a korábban kapacitált fejlesztésekkel most kellene valamit kezdeni, miközben zuhan a kereslet.
A sajtóbeszélgetésen Tibor Dávid elmondta, hogy
- ma már legfeljebb a veszteséges működés fenntartásáról lehet beszélni az eddig felhalmozott tartalékokból;
- megszülettek a döntések, a második fél évben pedig sok gyárbezárásról szóló hír lát napvilágot;
- elviselhetetlen ez az ugrás, ami történt, de a tavalyi helyzet sem nem fenntartható, viszont most átestünk a ló másik oldalára;
- az elmúlt évben arra voltak beállítva, hogy növeljék a kapacitást, most óriási bajban van, aki ezt megtette;
- már 50 százalék körüli termelési igénycsökkenésről van szó: a nyári, őszi megrendelésállományuk katasztrofálisan gyenge, kevesebb mint a fele a korábbinak, ilyen szintű flexibilitás pedig egyetlen rendszerben sincs benne;
- az infláció, a kamatszintek majdani mérséklődésének hatása legkorábban 2025-ben jelenik meg a gyártóknál.
A probléma, hogy a megteremtett kapacitásokat meg kellene őrizni. Erre javasolták az épületenergetikai felújítási programot, az uniós forrásig nem éli túl az ágazat egy része. Hazai forrásból szükség van egy áthidaló programra.
A felújítási piac viszonylag gyorsan mobilizálható, alkalmas lehet az előttünk álló éveket áthidalni
– hangsúlyozták a szakértők.
Az ÉVOSZ nemrég megalakult Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozata 150 építőanyag-kereskedelmi vállalkozást kérdezett meg a második fél évre vonatkozó várakozásairól.
A tavalyi meglehetősen sikeres év volt, rengeteg állami támogatással, ekkor a kereskedések 71 százalékának nőtt az árbevétele, most a megrendelések hiánya az elsődleges probléma.
A kapacitásokat a gyártók és a kereskedők ahhoz az építési volumenhez lőtték be, ami a korábbi években volt. Beruházásokat végeztek, hiteleket vettek fel, ami most komoly probléma, miután árverseny is kialakul a piac visszaesés miatt.
A szakma munkát szeretne
– szögezte le Juhász Attila.
Ugyanakkor a kereskedők az év első felében jellemzően nem tapasztaltak nehézséget az építőanyagok, nyersanyagok beszerzése terén, illetve a cementet, bizonyos speciális hőszigetelő anyagokat, téglafajtákat említették többen.
Most érdemes építkezni és felújítaniMost érdemes építkezni és felújítani, ez a jelenlegi helyzet egyik fő üzenete. Az építőanyagok 20-25 százalékkal csökkentek és a munkadíjak is 10 százalékkal mérséklődtek, a vállalási idők pedig megfeleződtek, a legjobb kivitelezőket is el lehet érni most – hangsúlyozták a szakértők. |
Komoly árspirál tapasztalható az építőanyagoknál, ha valamikor megéri belevágni építkezésbe, az most van a kereskedelmi tagozat elnöke szerint.
Faárut 20, gipszkartont 18, hő- és hangszigetelő habokat 15 százalékkal olcsóbban lehet venni, mint tavaly, és ez a tendencia nem áll meg.
Az árak csökkennek, a költségek nőnek
Kismértékben csökken a második fél évben az építőanyagok, építési termékek ára a várakozások alapján – összegezték a felmérést.
A legnagyobb mértékben az EPS (polisztirol) szigetelőanyagok, valamint a betonacélok, a legkisebb mértékűben a festékanyagok, a cement és a gipszkarton esetén számítanak árváltozásra a piaci szereplők.
A költségcsökkentés része, hogy az idén az építőanyag-kereskedelmi vállalkozások a 2022. évihez képest átlagosan 8,3 százalék béremeléssel kalkulálnak, vagyis az inflációnál kisebb mértékben növelik a fizetéseket 2023-ban. Országos átlagban 12 százalékos bérfejlesztéssel számolnak a vállalkozások, legkisebb mértékben Budapesten, 8,7 százalékkal. Várhatóan ez lesz az első olyan üzleti év, amikor a reálbérek tekintetében a korábbi néhány évvel ellentétben csökkenés lesz.
A közeljövőben a munkaerő megtartása érdekében előtérbe kerülnek a vissza nem térítendő támogatások, elsősorban a munkahelymegtartó állami dotációk felé fordulnak.
Teszik ezt annak fényében, hogy
a válaszadók kétharmada szerint romlott a fizetési fegyelem az elmúlt fél évben.
Létszámcsökkentést terveznek
A piacon tapasztalható forgalomcsökkenés miatt a válaszadók egyharmada jelezte, hogy a dolgozóitól kénytelen megválni, létszámnövelést csupán a válaszadók 8 százaléka tervez.
A vállalkozások több mint kétharmada úgy látja, hogy a munkaerőpiacon a korábbiakhoz hasonlóan vagy könnyebben találnak szakképzett munkaerőt, így azok a cégek, amelyek a létszám emelésével vagy minőségi cserével kalkulálnak, vélhetően megtalálják a számításukat.
Az állami beruházások elhalasztása, a piac megtorpanása az építési ágazat értékláncának minden szereplőjét, így az építőanyag-kereskedőket is érzékenyen érinti.
Felújítási programra vár a piac
Az új építészeti törvény tervezetében megfogalmazott Nemzeti Építőanyag Kereskedelmi Hálózat, a nemzeti tüzép bevezetése kedvezőtlenül befolyásolná a működésüket a válaszadók többségének megítélése szerint.
Az építési termékek ellátásbiztonságát képesek megoldani pótlólagos állami hálózat működtetése nélkül.
Bizakodnak a kormány kedvező kamatozású, a lakásépítést fellendítő, lakásfelújítási kedvet ösztönző program keresletkiegyensúlyozó kialakításában. Ezek a kedvező kamatozású, energiahatékonyságot javító felújításra fordítható, hazai építőanyagok beépítését szorgalmazó hitellehetőségek, illetve az infláció csökkenése lehetnek azok, amelyek nyugvópontra helyezhetik az építőanyag-kereskedelmi piaci viszonyokat a következő szűkülő időszakban.
Az építőanyag-gyártók hasonlóan nehéz helyzetben vannak, és sürgős intézkedésekre van szükség a munkahelyek megőrzése és a termelés fenntartása érdekében.
Egy új energetikai felújításokat támogató program, amelyről Lantos Csaba energiaügyi miniszter is beszélt, nemcsak az építőiparban, hanem az egész gazdaságban kedvező változásokat hozhatna.
Bizakodók vagyunk, hogy ez még a nyáron elindulhat
– mondta Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke.
Az igazi rezsicsökkentésA hazai gázfelhasználás megközelíti a 10 milliárd köbmétert éves szinten. Ebből az önálló mérőórával ellátott lakóingatlanok egy átlagos télen körülbelül 3 milliárd köbmétert gázt fogyasztanak el, ennek a 70 százaléka fűtési célú felhasználás, 30 százaléka a használati meleg víz előállítását és a főzést szolgálja. A lakossági gázfogyasztás következményei érintik a gazdaságot és a környezetet. Egy energetikai felújítást célzó program hosszú távon költségmegtakarítást eredményezne mind a lakosság, mind az államháztartás számára. A többletköltségek jelentős részét jelenleg az államkassza a Rezsivédelmi Alapból finanszírozza. Emellett a lakossági gázfogyasztás csökkentése hozzájárulna az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és a fenntartható fejlődés elősegítéséhez is, amely az Európai Unió egyik legfőbb kihívása napjainkban. A program mérsékelné az építési ágazat ciklikusságának mélységét. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.