A legdivatosabb továbbra is az építész szak, amit a gépészmérnök követ, miközben legkevésbé az építőmérnöki területen erősödött az érdeklődés, noha statikusokra óriási a kereslet a munkaerőpiacon – tájékoztatta a Világgazdaságot Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.
Az építőiparimérnök-szakmákban meghatározó három intézménybe, a Budapesti Műszaki Egyetemre, a győri Szent István Egyetemre, valamint a Pécsi Tudományegyetemre összességében többen jelentkeztek idén építésgazdasági képzésre, amit örömmel nyugtázott az ágazati szakmai szövetség. Mint az ÉVOSZ elnöke rámutatott, különösen fontosnak ítélik, hogy mindez annak ellenére történt, hogy emelték a felvételi ponthatárt az egyetemek.
Most, hogy tudásban felkészültebb hallgatók kezdik el egyetemi tanulmányaikat, és a várakozások szerint felkészültebb végzősök lépnek majd pályára, remélhetőleg kisebb lesz a lemorzsolódás, legalábbis ebben bízik Koji László a mennyiségi és minőségi szintlépés kapcsán.
Összességében körülbelül 20 százalékkal többen vágnak bele az építőiparimérnök-képzésbe nappali tagozaton
az ÉVOSZ információi szerint. Győrben kiemelkedően nőtt a hallgatói létszám, a Szent István Egyetemen kétszer annyian kezdik el tanulmányaikat napokon belül, mint tavaly.
A fizetős, vagyis önköltséges képzés iránti kereslet is nőtt,
ami ugyancsak azt jelzi, hogy a fiatalok és az őket támogató szülők egyaránt befektetésre érdemes ágazatnak tartják az építőipart – hangsúlyozta a szakszövetségi elnök.
A másik ígéretes dolog, hogy
nőtt a külföldi hallgatók száma is az építőipar szempontjából releváns területeken,
mindenekelőtt a pécsi egyetemen.
Két szempontból is fontos ez. Egyrészt nemzetközi tapasztalat, hogy első munkahelyként sokan maradnak ott, ahol egyetemet végeznek, majd hazatérve is a többség igyekszik szoros kapcsolatot tartani az adott ország építőiparával, illetve annak szereplőivel.
Az egyetemi évek meghatározók minden szempontból, életre szóló kötődések és elköteleződések alakulnak ki.
A tanévkezdés apropóján is szorgalmazza a szakmai gyakorlatok új alapokra helyezését, a duális képzések szélesítését az ÉVOSZ. Olyan képzési időbeosztást szeretne elérni az egyetemeknél a szakszövetség, amely az első évtől lehetővé teszi a hallgatók számára a vállalati kapcsolatok kialakítását, a vállalkozásokhoz kihelyezett gyakorlatokat, vagyis az élőmunkát, a gyakorlati tapasztalatszerzést már a kezdetektől.
Ráadásul, ha a hallgatók számára a vállalati kapcsolatoknak van kellő anyagi vonzatuk is, akkor az megfelelő alternatívát jelent már az egyetemi tanulmányokkal párhuzamosan arra, hogy ott munkavégzésszinten képesek legyenek a fiatalok tevékenykedni.
A duális képzés erősítése nagyon fontos,
a felek számára kölcsönösen előnyös munkakapcsolatot háromoldalú megállapodás keretében lehet szabályozni. Mindeközben a szakma várja az egyetemek közötti szorosabb együttműködést is, különösen a fenntartható, környezettudatos építést szolgáló, harmonizált képzés érdekében.
Mint megtudtuk, a szakmai szövetség még erősebben törekszik a szaktanárok és a hallgatók külföldi szakmai gyakorlati tapasztalatait erősíteni, ehhez céglátogatások szervezésével igyekeznek hozzájárulni. Hamarosan megjelennek azok a diákköri pályázatok is építésgazdasági témakörben, amelyeket pénzjutalommal motivál a szakszövetség.
Az egyetemi padokba most beülőknek fontos tudniuk, hogy mire ők pályakezdőként kilépnek a munkaerőpiacra, az építőipar a jelenlegi megrendelésállomány duplájával várja őket.
Az ágazati perspektívákat közép- és hosszú távon érdemes nézni, az ágazat felértékelődése elkezdődött, és aki az építésgazdaságba nevez be, jó lóra tett
– szögezte le Koji László. Hozzátette, a szakembereket még most is nagyon megbecsülik az ágazatban, ahol még a jelenlegi finanszírozási nehézségek miatt rövid távon megcsappant szerződésállomány mellett is jókora hiány van diplomás és szakképzett, minőségi munkaerőből.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.