Ez már Joe Bidennek is sok: harminc éve nem költöttek annyit élelmiszerre az amerikaiak, mint most
Amikor az amerikaiak utoljára ennyit költöttek élelmiszerre, még idősebb Bush volt az elnök, aki 1989-ben oly látványosan tépte szét előre megírt beszédét az esős Budapesten. Arnold Schwarzenegger már beházasodott a Kennedy-klánba, de még csak álmodott arról, hogy egyszer majd Kalifornia kormányzója lesz. Akkoriban az Oscar-esőt hozó Terminátor 2: Ítélet napját vetítették a mozikban, és Bryan Adams tarolt a slágerlistákon az (Everything I Do) I Do It For You című dallal. Akárhonnan nézzük, napjainkban jövedelemarányosan három évtizedes csúcsot döntenek az élelmiszerárak az Egyesült Államokban.
Egyre drágábban étkeznek az amerikaiak
Hiába enyhült az amerikai infláció, az étkezés továbbra is drágul. Az éttermi árak a múlt hónapban 5,1 százalékkal emelkedtek 2023 januárjához képest, míg az élelmiszerek bolti költségei 1,2 százalékkal kúsztak feljebb év per év alapon a Munkaügyi Minisztérium adatai szerint.
Téved, aki az élelmiszerpiaci árnyomás közeli enyhülésében reménykedik.
Az éttermek és élelmiszeripari cégek vezetői a növekvő munkaerőköltségekre panaszkodnak, továbbá arra, hogy egyes alapanyagok – mint például a kakaó – ára az egekbe szökik.
Historikusan visszatekintve, a nagy inflációs időszakok után, sohasem csökkentek az élelmiszer árak
– figyelmeztet Steve Cahilllane, a Kellogg márkát is birtokló snack-óriás Kellanova vezérigazgatója.
A Wall Street Journal emlékeztet, hogy 1991-ben az amerikai fogyasztók a rendelkezésre álló személyes jövedelmük 11,4 százalékát költötték élelmiszerre. A háztartások még akkor is az 1970-es évek inflációs időszakát követően meredeken felívelt élelmiszerárakkal küzdöttek. Most, bő három évtized múltán az élelmiszer-kiadások ismét elérték az 1991-es szintet. Az USDA legfrissebb adatai szerint a fogyasztók a rendelkezésre álló jövedelmük 11,3 százalékát költötték élelmiszerre 2022-ben.
Ritkábban és kevesebbet esznek éttermekben
A fogyasztók úgy alkalmazkodnak, hogy ritkábban járnak éttermekbe, illetve ha betérnek, akkor kevesebb fogást rendelnek, például kihagyják az előételeket. Míg a boltokban, szupermarketekben rendkívül népszerűek a telefonos alkalmazásokon keresztül kínált promóciók.
Élelmiszeripari cégek azt tapasztalják, hogy a kukorica, a búza, a kávébab és a csirke olcsóbb, de a cukor, a marhahús és a krumpli ára továbbra is magas vagy emelkedik.
Már az amerikai elnök figyelmét is felkeltette az élelmiszer-infláció. Különösen annak bújtatott formája, a legrammozás, vagy zsugorfláció. A Super Bowl alatt szinte felrobbant az Instagram, amikor Joe Biden szóvá tette, hogy a zacskókba kevesebb csipszet tesznek:
az amerikai közönség belefáradt abba, hogy baleknak nézzék. Elegem van a zsugorflációból, mert ez átverés!
Ágazati gondok közepette az élelmiszer részvények is gyengén muzsikálnak. Amíg a széles piacot leképező S&P 500 index egy éves visszatekintésben közel 25 százalékot emelkedett, addig az éttermi részvények alindexe csak 10 százalékot emelkedett, a csomagolt élelmiszer- és húsipari vállalatokat követő alindex pedig nagyjából 8 százalékot esett ugyanebben az időszakban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.