Nagyon nagy meglepetést okozott elemzői körökben a Központi Statisztikai Hivatal által kedd reggel közölt inflációs adat. Októberben ugyanis a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest a várakozásoknál jóval kisebb mértékben, 3,2 százalékkal nőttek, miközben a havi alapú áremelkedés is mindössze 0,1 százalékos volt. Azaz továbbra is ott tartózkodik a hazai infláció a jegybank 3 százalékos céljának közelében, minden korábbi jóslatot megcáfolva.
A legnagyobb meglepetést a szolgáltatások árai nyújtották, októberben ugyanis havi alapon 0,9 százalékkal csökkentek, ennek köszönhetően az éves drágulás számottevően, a korábbi 8,4 százalékról 7,2 százalékra esett. Ennek kapcsán Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője egy szembetűnő jelenségre hívta fel a figyelmet.
Ilyen mértékű csökkenésre a statisztikai idősor 1992-es rendelkezésre állása óta nem volt példa! Sőt, az elmúlt három évben jellemzően 0,2-0,5 százalékos áremelkedést hozott a szolgáltatásoknál az októberi hónap
– mutatott rá az elemző, aki szerint a meglepetést elsősorban a telekommunikációs szolgáltatások szállították. Itt havi alapon közel 7 százalékos volt a visszaesés, ami önmagában 0,2 százalékponttal húzta le az egyhavi inflációs rátát. Bár azért megjegyezte, hogy a telekommunikációs szolgáltatásokra a kiszámíthatatlan áralakulás a jellemző. Emellett folytatódott az árak esése az „utazás egyéb távolsági úti céllal” komponensben is, ami főként a repülőjegyeket tartalmazza, illetve némi meglepetésre az egészségügyi szolgáltatások esetében is érdemi árcsökkenés volt októberben.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a havi élelmiszer-infláció, amely idei csúcsára, 4,7 százalékára emelkedett, kismértékben magasabban alakult, mint historikusan,
amiben leginkább a gyenge mezőgazdasági termésnek lehetett szerepe.
A ruházkodási cikkek esetében is hasonló kép rajzolódik ki, a havi drágulás itt 3,0 százalékot tett ki, amely ugyancsak kismértékben erősebb, mint a 2010-es évek második felében jellemző mintázat. Az éves áremelkedési ütem ennek eredményeként jelentősen gyorsult, azonban még ezzel együtt is csak 3,1 százalékot tett ki. Havi alapon még az üzemanyagárak emelkedését lehet kiemelni, 0,8 százalékkal nőttek szeptemberhez képest.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is kellemes meglepetésként értékelte az inflációs adatokat. Ugyan az infláció valamivel a jegybanki cél felett van, szerinte érdemi inflációs nyomásról nem beszélhetünk, a bázishatások pedig a vártnál kisebb növekedést okoztak.
Az elemző szerint a vártnál alacsonyabb inflációban a gyenge kereslet mellett az alacsony importált infláció játszhatott szerepet.
A gazdaságban lévő alacsony keresletet mutatja, hogy a tartós fogyasztási cikkek ára éves alapon 0,3 százalékkal csökkent. Bár a forint árfolyamának elmúlt másfél hónapban bekövetkezett gyengülése ebben az inflációs adatban még nem, majd a novemberi vagy a decemberi árindexben jelenik meg, úgy véli, hogy brutálisan magas inflációról az idei évben már biztosan nem beszélhetünk, a vártnál jobb októberi adat a következő hónapok várakozásait is lefelé módosítja.
Elemzők egyetértenek abban, hogy az év utolsó két hónapjában biztosan gyorsulni fog az áremelkedések üteme. Egyrészt ezt indokolják a bázishatások (a tavaly év végi árcsökkenések kifutása), másodsorban pedig az árfolyam gyengülése (az importált termékek, illetve az olajár). Épp az utóbbi miatt nem várható, hogy kiengedi a gyeplőt a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Regős Gábor úgy látja, az MNB jelenleg nem is gondolkozhat a monetáris kondíciók lazításában, ahhoz ennél sokkal erősebb árfolyamra lenne szükség, már csak az inflációs célkövetés és az árfolyam erősödő inflációs hatása miatt is. A kérdés most nem is az, hogy az MNB tudja-e mérsékelni az irányadó rátát, hanem az, hogy a következő lépés milyen irányú lesz. Mindenesetre úgy véli, a jegybank vélhetően a közeljövőben kivár majd, és akkor lép, ha a forint a mostaninál jóval erősebb lesz, vagy ha a piac ezt a szigorítás irányába kikényszeríti.
Virovácz Péter elismerte, hogy a magyar monetáris politika szempontjából egyébként összességében kedvező adatközlésről beszélhetünk, főként a maginfláció csökkenése miatt. Ugyanakkor szerinte az érzékelt infláció és az inflációs várakozások várható emelkedése már önmagában is megkérdőjelezné a kamatvágások folytatását.
Ám ilyen kérdéssel (lazítással) manapság aligha kell foglalkoznia a monetáris politikának, látva a forint szenvedését
– fogalmazott az elemző, aki szerint kérdés, hogy a jegybank a következő heti, novemberi kamatdöntő ülésén esetleg elkezd-e nyíltan kommunikálni a kamatemelés lehetőségéről, ha a körülmények úgy kívánják. „Bár logikusnak tűnne ezt belengetni a novemberi kamatdöntő ülésen, azonban könnyen lehet, hogy ezzel a jegybank magára húzza a befektetőket, felbátorítva őket arra, hogy teszteljék az MNB törés- és tűréspontját az árfolyam gyengülését illetően. Vagyis könnyen lehet, hogy ezzel a saját nyakába akasztana céltáblát a monetáris tanács. Nincs tehát könnyű helyzetben a monetáris politika, miközben várhatóan a forint gyengülése a következő napokban, hetekben is folytatódhat” – mondta Virovácz Péter.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.