A kamarák több forrást szeretnének innovációra, digitalizációra

Az elmúlt négy évben az adózási és a szabályozási környezetben több befektetőbarát intézkedés valósult meg – mondta a Világgazdaságnak Bársony Farkas, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke. A kamara immár 29 éve képviseli a legnagyobb nemzetközi vállalatok érdekeit és dolgozik azon, hogy Magyarország versenyképesebb legyen nemzetközi összehasonlításban. Bársony Farkas sikernek tartja, hogy a társasági adó 9 százalékra, európai mércével is igen kedvező szintre csökkent, ennek befektetésösztönző szerepét a kamara évek óta hangsúlyozta. A külföldi működő tőke beáramlása mellett ezáltal Magyarország versenyképessége is javulhat.

Kiszámíthatóbb lett az adózás

Az AmCham elnöke kitért arra: növekednek a bérek, ami a vállalatokra nagy nyomást gyakorol, ezért is fontos, hogy közben csökkentek az élőmunka közterhei, s ezzel a vállalatok teret kaptak a keresetek további emelésére. A cégeknek fontos a tervezhetőség, ezért üdvözölték, hogy az adóteher kiszámítható módon változik.

Az ország jövője szempontjából elsődlegesnek tartja a magasabb hozzáadott értékű befektetéseket ösztönző ökoszisztéma kialakítását, ennek pedig csak a magasan képzett munkaerő adhat erős alapot.

Szerinte azonban a magasan képzett munkaerő a leginkább érintett réteg a kivándorlásban. Az AmCham évek óta párbeszédet folytat az egyetemek, a vállalatok és a kormányzat képviselőivel a STEM- (tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai) képzés mellett a felsőoktatás és a vállalatok szorosabb együttműködéséről és a tudástranszferről is. A kamara üdvözölte, hogy a tavaly bevezetett, vissza nem térítendő támogatási formák kutatás-fejlesztésre és technológiaintenzív beruházásokra ösztönöznek.

Az AmCham tagjai szerint kritikus pont a hatékonyság növelése és a megfelelően képzett munkaerő elérhetősége a befektetések megtartásakor vagy bővítésekor. A kamara vezetője meghatározónak tartja a digitális átalakulást, a szabályozási háttér kormányzati garantálását, valamint a munkaerő digitális képzését. Emlékeztetett rá, hogy elindult a Digitális jólét program, és létrejött a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ. A versenyképes munkaerőpiac és az azt érintő oktatási reform terén vannak biztató jelek, például a szakképzés megújítására való törekvések vagy a Témahetek és a Pályaorientációs nap című rendezvények bevezetése a közoktatásban, de még sok a teendő.

Bársony Farkas hangsúlyozta: kedvezők a makrogazdasági mutatók. A befektetők hosszú távra terveznek, ezért elsődleges számukra, hogy a szabályozási és adózási környezet jól tervezhető legyen, és minél kevesebb adminisztrációval járjon. Az is fontos, hogy a kormány a nagyobb súlyú döntések előtt konzultáljon a szakmai érdekképviseletekkel, és kellő idő álljon rendelkezésre az új szabályok hatálybalépéséig.

Az AmCham elnöke szerint az üzleti környezet versenyképessége viszonylag rövid időn belül javítható a cégalapítástól az építési beruházások engedélyezésén keresztül az adófizetés időigényéig sok területen.

Válaszolni kell a munkaerőpiaci kihívásokra, például fel kell kutatni a tartalékokat, erősíteni a mobilitást, megújítani a szakképzést. Támogatandó az elektronikus szolgáltatások terjedése is.

Hosszú távon az oktatást kell a középpontba állítani, Bársony Farkas úgy látja, ez a kulcs a jövő sikereihez. Szemléletváltás kell az oktatásban ahhoz, hogy át lehessen ugorni a big data vagy például a kibertér birodalmába. A közoktatástól az egyetemig az ipar 4.0 kiépítésének támogatására van szükség. A lexikális tudást előtérbe helyező szemlélettel szemben élményalapú, korszerű ismereteket kellene átadniuk a tehetséges, jól megfizetett oktatóknak jól felszerelt laborokban. Különösen nem szabad lemaradni a műszaki pályák képzőhelyein az országnak a digitális tudás megszerzésében, a digitális intelligencia fejlesztésében.

A kormánynál a javaslatcsomag

Az AmCham januárban nyújtotta át a kormánynak az Együttműködés egy versenyképesebb Magyarországért című 16 pontos javaslatcsomagját, amely ajánlásokat tartalmaz a befektetői környezet, a munkaerő és az oktatás, az innováció és a digitalizáció területén. A csomag vállalásokat is megfogalmaz, ezekről egyeztetnek.

Bársony Farkas úgy véli, hogy igen jól működnek az érdekegyeztetés struktúrái, például a kamara 2011 óta stratégiai partnere az Igazságügyi Minisztériumnak és a Nemzeti Befektetési Ügynökségnek. Negyedévente egyeztetnek a Nemzetgazdasági Minisztériummal, és szoros a kapcsolatuk az Emberi Erőforrások Minisztériumával is. Bíznak benne, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériummal is aktív párbeszédet alakíthatnak ki.



A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tagvállalatai összességében elégedettek a magyar gazdaság állapotával, az üzleti helyzetet kifejezetten jónak tartják. Ez egyrészt a világgazdasági konjunktúrának, másrészt a magyar gazdaságban végbement változásoknak, így a kormány intézkedéseinek köszönhető – mondta Dirk Wölfer, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs osztályvezetője a Világgazdaságnak. Kézzelfogható például, hogy a társasági adó kulcsa 9 százalékra, a szociális hozzájárulási adó 19,5 százalékra csökkent, kisebbek lettek a munkáltatói költségek, részben ellensúlyozva a béremelések miatti munkaadói terheket.

Kedvező a kisebb államadósság

A DUIHK az elmúlt esztendőkben elégedett volt a kormány több intézkedésével, köztük a munka törvénykönyvének 2012-es módosításaival is, amelyek kedvező változásokat hoztak a munkaadóknak. Dirk Wölfer kiemelte, hogy rugalmasabbá vált a munkaidő szabályozása, ez pedig kedvez például a termelő cégeknek a műszakbeosztásokban is. A kommunikációs vezető szintén pozitívumnak értékelte, hogy az államadósság szintje csökken, a kedvezőbb államháztartási helyzet pedig a cégek számára is mérsékeli a hirtelen adóemelések kockázatát.

Dirk Wölfer működőképesnek tartja az érdekegyeztetés meglevő formáit, újabb intézmények vagy testületek szerinte önmagukban már nem hoznának automatikusan jobb eredményeket. Jól bevált a többszintű véleménycsere, akár a nemzetgazdasági tárca csúcsvezetőivel is lehet egyeztetni. Operatív szinten is intenzívek a kapcsolatok: gyorsan, rugalmasan megfogalmazhatók a javaslatok és létrejöhet az érdekek képviselete.

A szakmai együttműködés egyik pozitív példájának a szakképzés korszerűsítését tekinti az osztályvezető. Szerinte kedvező, hogy a magyar kormány a német szakképzés tapasztalatait, módszereit, struktúráját igyekszik meghonosítani, és erről folyamatosan egyeztet a kamara képviselőivel. A kormány szívesen veszi a német cégek javaslatait, amelyek által jobbá, hatékonyabbá válhat a magyar szakképzés. Az érdek közös, hiszen a képzés segíthet a munkaerőhiány kezelésében, enyhítésében. Ideértendő a felsőoktatás is, amelynek duális programjaiban ma már több tucat német cég foglalkoztat hallgatókat.

A szakképzett munkaerőhöz való hozzáférést Dirk Wölfer szerint nemcsak azért kell javítani, hogy rendelkezésre álljon kellő tudású és számú dolgozó, hanem mert

az itteni német cégek közép- és hosszú távú beruházásait is befolyásolhatja a munkaerő megléte vagy hiánya.

Dirk Wölfer kiemelte, hogy a feldolgozóiparban átlag feletti a német cégek aránya Magyarországon, és ezek a vállalatok jól hasznosítják anyacégeik know-how-ját és szaktudását akár az iparfejlesztésben, akár a digitalizációban. Az autóiparban Magyarországon működő német cégeknél már most is magas szintű a robotizáció. A DUIHK támogatja a kormánynak a digitalizációra és az ipar 4.0 programra vonatkozó törekvéseit. A Ipar 4.0 nemzeti technológiai platformban például több német cég és a kamara is alapító tag. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a multinacionális nagyvállalatoknál gyakran a cégcsoport szintjén születnek meg a döntések a műszaki fejlesztések hosszú távú irányairól.

A pénzügyi stabilitás is fontos

A DUIHK osztályvezetője szerint az oktatás, képzés minőségének emelése mellett a munkaerő mobilitását is jobban kellene ösztönözni. Az innováció és a versenyképesség növeléséhez egyrészt több forrást kellene nyújtani, de az is fontos, hogy egyszerűsödjön, zökkenőmentesebb legyen a kapcsolat a német cégek és a magyarországi egyetemek között.

Ehhez finomítani kellene az innovációs környezet jogi szabályozásán, mert ez elősegítené az egyetemek, a cégek és a kormány együttműködését.

Az ezzel kapcsolatos pályázati lehetőségeket is bonyolultnak, bürokratikusnak tartják a cégek.

Dirk Wölfer kiemelte: a vállalatoknak nagyon fontos a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, a pénzügyi, az adózási környezet stabilitása. A kamara idei konjunktúrafelmérése szerint a magyarországi német cégek látnak még tennivalót a korrupció csökkentése és a közbeszerzési rendszer átláthatósága terén is: az itteni német cégek kétharmada elégedetlen ezek vonatkozásában.