Újabb bérnyomás a hazai láncokon

A hatéves bérmegállapodás során az idei év az első, amelyben nem rögzítették előre a minimálbér és a garantált bérminimum összegét, így a kereskedelmi láncokkal tárgyaló szakszervezetek is csak a sötétben tapogatóztak, míg nem született döntés a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). Azután tisztult ki a kép, hogy a VKF-es tárgyalások zárultával Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette: az idén és jövőre is 8-8 százalékkal nő a minimálbér és a garantált bérminimum, a január 1-jétől irányadó összeg így bruttó 149, illetve 195 ezer forint.

A dolgozók megtartása érdekében a kereskedelmi láncoknak a 195 ezer forintra emelkedő bérminimummal szemben is garantálniuk kell a 15-20 ezer forintos bérelőnyt – mondta a Világgazdaságnak Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Vagyis 210-215 ezer forintos alapbér alatt nehezen találhat bármelyik bolthálózat árufeltöltőt vagy éppen pénztárost, főleg a nagyobb városokban. Kiemelte, hogy van olyan áruházlánc, amely az osztrák határ közelében 30-40 ezer forinttal is hajlandó többet fizetni ugyanazért a pozícióért, mint másutt, de ez csak egy extrém példa, a munkaerőhiány országos jelenség. Ma már azok is hajlanak arra, hogy szerencsét próbáljanak más iparágban, akik évtizedeket töltöttek a kereskedelemben. Erre kínál lehetőséget például egy autógyár megjelenése a régióban.

A KASZ elnöke előrebocsátotta: minden egyes láncnál azzal a szándékkal ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy legalább 10 százalékos béremelést érjenek el. Van olyan munkáltató, amelynél már lezajlottak az egyeztetések, és 17 százalékos emelésről állapodtak meg. Karsai Zoltán szerint más megítélés alá esnek azok a vállalatok, amelyek az előző két évben megtartották bérelőnyüket az először 25 százalékkal 161 ezer, majd további 12 százalékkal 180 500 forintra emelkedő garantált bérminimummal szemben.

Tehát nincs kizárva, hogy a tavaly és tavalyelőtt nagyobb összeggel emelő cégek most valamivel kisebb pluszráfordítással is versenyképesek maradhatnak. Ellenben azoknak a láncoknak, amelyek az előző két évben például csak 3-5 százalékot emeltek, most kell mélyebben a zsebükbe nyúlniuk. A béren kívüli juttatások kapcsán Karsai Zoltán jelezte: a legtöbben a készpénz-cafeteria helyett továbbra is a kedvezményes juttatási formát, a Széchenyi Pihenő Kártyát (SZÉP-kártya) adják, amelynek azonban munkavállalói részről vegyes lehet a fogadtatása a korlátozott felhasználás miatt.

Az Aldi januártól 10,8 százalékkal bruttó 301,9 ezer forintra emelte a kezdő pénztárosi és logisztikai munkatársak bérét.

Lapunk érdeklődésére a Tesco jelezte, hogy megkezdték a bértárgyalásokat a KASZ-szal és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével, amelyek során a munkavállalók érdekeit és az áruházlánc hosszú távú, sikeres magyarországi működését tartják szem előtt. A Tesco tavaly januártól 197 ezer forintra emelte a legalacsonyabb béreket, ez egy év alatt 33,6 százalékos növekedés.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja