Van létjogosultságuk a hipermarketeknek

Meddig tervez Magyarországon a francia hátterű Auchan? Ugyanis az a hír járja, hogy hazai üzleti körökből is van érdeklődő az áruházai átvételére.

Vannak pletykák a piacon, ami nem csoda, hiszen a következő két-három évben a kiskereskedelem várhatóan át fog alakulni, ezáltal lesznek változások. Ugyanakkor felvásárolni egy vállalatot a legkönnyebb dolog, csakhogy azt utána irányítani, üzemeltetni is kell.

Ahogy az árakban, úgy az egy áruházra eső forgalomban is vezetők vagyunk, nyereségesen működünk, miért hagyná el Magyarországot az Auchan?

A siker egyik mozgatórugója az, hogy nálunk a munkatársak a piacon egyedülálló módon a vállalat részvényeseivé válhatnak. Lehet, hogy a versenytársak egy részéhez képest kisebbek vagyunk, de a mostani időszak nem is feltétlenül arról szól, hogy a legnagyobbak lennének a legjobbak. Továbbra is családi vállalkozás a miénk, és nem jegyzik a tőzsdén. Hosszú távon gondolkodunk a magyarországi jelenlétünkről, sok pénzt fektettünk az itteni eredményes működésünkbe. Arra törekszünk, hogy ezután is fenntartsuk a befektetéseinket, és fejlesszünk.

Milyen célt szolgál, és mennyire van kihasználva a hatalmas, csaknem 90 ezer négyzetméteres logisztikai központ Üllőn, miközben a további terjeszkedésnek gátat szab a plázastop?

A korábbi három logisztikai központunk helyett főként a hatékonyság növelésére hoztunk létre egy nagy bázist. De az is fontos tényező, hogy bár a szabályozási környezet egyelőre fékezi a terjeszkedésünket, a hosszú távú cél mindenképpen a fejlődés, és ennek az üzletszámunk növelése is a természetes velejárója. A nagy méretű logisztikai központ egyébként a koronavírus-válság ideje alatt különösen jól jött, hiszen rövid idő alatt kellett a szokásosnál sokkal nagyobb mennyiségű árut kezelni. Egy szolgáltatóval közösen láttunk neki a központ üzemeltetésének, ám néhány hónapja saját kézbe vettük, egyúttal több mint négyszáz munkatársat vettünk fel a dolgozói állományunkba.

Ha már szóba került a plázastop: mi a terv a további terjeszkedésre, ha erre mód van, mikor, hol, hány új üzletet nyitnának?

A törvény nemcsak az új áruházak építése felett őrködik, hanem a már meglévő, de más hálózathoz tartozó üzletek átvételét is gátolja. A mostani felállásban a lakosság harmadát érjük el, de célunk a száz százalék, hogy mindenki válogathasson az ­Auchan kínálatából.

Bár a központi régión kívül országosan is jó néhány helyen már jelen vagyunk, azért, hogy a teljes magyar lakosságot elérjük, augusztusban átálltunk az országos kiszállításra, így ahol nem lehetünk jelen fizikailag, ott online szolgáljuk ki a vásárlóinkat.

Milyen további céljaik vannak az online csatornával?

A teljes forgalmon belüli részarányt a mostani 4 százalékról két-három éven belül 15 százalékra szeretnénk növelni. Ennek érdekében ma már egy nap alatt bárhová kiszállítjuk a megrendelt termékeket. Ezzel a legkisebb településen élők számára is elérhetővé tettük a nagy áruházak termékválasztékát tartós élelmiszerekből, drogériai és nem élelmiszertermékekből. Ez az értékesítési csatorna több millió eurós beruházást kíván minden évben, főleg a technológia, az informatikai rendszer miatt. Úgy kell befektetnünk, hogy az meg is térüljön, pusztán presztízsből nem tartunk fenn semmilyen tevékenységet, így az online áruházat sem. A friss áruval egyelőre továbbra is a központi régióra, azaz Budapestre és az agglomerációra koncentrálunk.

Az utóbbi időszakban 80-100 százalékos napi online forgalomnövekedést tapasztalunk éves alapon, de állt már 200 százalékon is ez a mutató.

Vannak-e további terveik a szupermarketek terén, vagy inkább a hipermarketekre és a töltőállomásokra koncentrálnának?

Sokak szerint a hipermarketeknek nincs jövőjük, de ezzel nem értek egyet. Éppen ez az a forma, amely a lehető legtöbb vásárló elérésére alkalmas.

A mindent egy fedél alatt elve és a tágasság a járvány alatt különösen előnyösnek bizonyult. Ahogy a mennyiségben, úgy a minőségben sem ismerünk kompromisszumot, ezért szó sem lehet arról, hogy csökkentsük az árukészletet, netán más szolgáltatóknak szervezzük ki a beszerzést. A szupermarket-koncepcióban továbbra is látunk fantáziát, nem véletlenül léptünk ebbe az irányba sorrendben Szekszárdon, Budapesten, Zalaegerszegen, Győrben és Sopronban, de a folytatást egyelőre a már említett szabályozási háttér nem teszi lehetővé. Pedig a terveink között számos további szupermarket is szerepel.

Milyen lépéseket kellett tenniük a járványhatásokra reagálva?

Ahogy változnak a fogyasztói szokások, úgy alakulnak át az áruházak is. Mindenekelőtt toboroznunk kellett, hogy ki tudjuk szolgálni a megnövekedett vásárlói igényeket, és mindenütt, az áruházakon kívül a logisztikai központban is, minden korábbinál szigorúbb egészségügyi protokollt vezettünk be. Emellett gyakorlatilag éjjel-nappal egyeztettünk a szállítókkal, hogy az árufeltöltés zökkenőmentes legyen, az is volt. Mivel elkötelezett dolgozóink rugalmasan reagáltak a legnehezebb időszakban is, és mindvégig partnerek voltak a megoldás megtalálásában, sokadszor is bebizonyosodott, hogy egy vállalat legnagyobb értéke a humán tőke. Mindezt egy kivételes, 20 százalékos extra bónusszal honoráltuk, valamint az úgynevezett fejlődési prémium keretében is többet fizettünk a munkatársainknak. Szinte mindennap újabb óvintézkedést vezetünk be, hogy zökkenőmentes, ugyanakkor munkatársaink és vásárlóink számára biztonságos legyen a működés. De a válság nem ért véget, nem dőlhetünk hátra.

A kiskereskedelmi különadó kigazdálkodása érdekében racionalizálta-e kiadásait az Auchan? Ha igen, hogyan?

Éles versenyhelyzet jellemzi a kiskereskedelmet, a különadó pedig tovább erősíti ezt a tendenciát, és nem feltétlenül az egészséges rivalizálást segíti. További problémát vet fel az inflációs kockázat is, hiszen logikus, hogy ha magasabb a fogyasztói árindex, akkor a sor végén a pluszteher a vásárló vállát nyomja. De mivel kitartunk amellett, hogy nálunk legyenek a legalacsonyabb árak, ezt nem tehetjük meg, ezért a működési költségeinket kell visszavágnunk. Minden lehetséges eszközzel a hatékonyságnövelés mellett köteleztük el magunkat, de semmi esetre sem a dolgozók kárára. A belső folyamatainkat alaposan átnézzük, és ha szükséges, újratervezzük a beszerzéstől a logisztikán át a marketingig. Nálunk a járványidőszakban nemhogy az elbocsátások vagy a fizetéscsökkentések nem voltak jellemzők, hanem épp ellenkezőleg, mintegy hatszáz dolgozóval, azaz 8,5 százalékkal növeltük a létszámot. Ezzel átléptük a hétezres küszöböt.

Mekkora a magyar termékek részaránya a teljes kínálatban? A pandémia miatt, az ellátási láncok rövidülésével nő ez az arány?

Igen, ez kiemelt szempont nálunk, éppen ezért több mint kétszáz magyar termelővel dolgozunk együtt. De nem érjük be azzal, hogy önmagában magyar egy termék, prémiumminőséget kell képviselnie annak a hazai árunak, amely az eladótérbe kerül. A beszállítói programunkban magas minőségbiztosítási sztenderdeket állítottunk fel, azokkal a termelőkkel, akik zöld utat kapnak, közvetlenül egyezünk meg a mennyiségben és az árban, legyen az háztáji sertés, alma vagy burgonya. Termékkategóriánként eltér, hogy mekkora a hazai részarány. Például a pékáruk, a zöldségek, a gyümölcsök vagy az édesvízi halak egytől egyig magyar beszállítótól érkeznek, de az összes élelmiszert tekintve is 90 százalék feletti ez a mutató.

A járvány szakaszai milyen hatást gyakoroltak az elmúlt hónapokban az áruházlánc árbevételére?

Bár a vásárlók száma csökkent, közben az átlagos kosárérték megugrott, összességében növelte a forgalmunkat az elmúlt időszak.

A járvány hatása a különböző szegmensekben igen eltérő, míg az üzemanyag-forgalom drasztikusan csökkent, és a non-food kategóriában a textiláruk iránti kereslet is visszaesett, addig az elektronikai eszközök forgalma megélénkült a tömeges home office-ba vonulással.

Az élelmiszer-vásárlás lendülete azonban fennmaradt, nagyban hozzájárulva ahhoz, hogy a töltőállomásoktól eltekintve az első fél évben 17 százalékkal nőtt a forgalmunk a 2019. január–júniusi időszakhoz képest. Ehhez minden bizonnyal az is kellett, hogy a vásárlók a nagy alapterületű üzleteket részesítsék előnyben, ahol biztonságos távolságtartás mellett szerezhettek be mindent, amire szükségük volt. Az év hátralévő részét tekintve is optimisták vagyunk, pánikvásárlások és túlfogyasztás nélkül is reális a két számjegyű növekedés az esztendő egészét tekintve. Ezt segítheti, hogy hagyományosan jól teljesítünk a negyedik negyedévben az ünnepekhez közeledve a non-food kategóriában. Az igazi kérdés az, mi lesz 2021-ben, azután, hogy vége a hitelmoratóriumnak, és újra fizetni kell a törlesztőrészleteket. Mivel az áfa 27 százalék, nem mindegy, mennyit fogyaszt a lakosság, ha meredek a visszaesés, az az államnak is érvágás. E téren egyre nagyobb kockázatot látok, amelynek a csökkentéséért a lehető legalacsonyabb árakkal és magas minőséggel tehetünk a magunk részéről.