Visszafogja termelését a Gallicoop

Három tőkealap vásárolta meg a Gallicoopot, amelyek közül van, amelyik kapcsolatba hozható Mészáros Lőrinccel. Ezek szerint Mészáros Lőrincnek tulajdonrésze van a Gallicoopban?

Valóban, Mészáros Lőrincnek van tulajdonrésze a Gallicoopban. Ugyanakkor azt nem lehet kijelenteni, hogy egy személyben az övé, és azt sem, hogy a három magántőkealap felett teljes mértékben ő rendelkezne.

Mészáros Lőrinc agrárérdekeltségeit a Talentis Agro felügyeli. Miért nem ez a cég volt a vevő?

A Talentis Agro és a Gallicoop között számottevő különbség, hogy a Gallicoop az FMCG-pia­con saját márkanévvel, Galli­coop termékekkel jelenik meg a fogyasztóknál harminc éve, a vásárlók ennek megfelelően jól ismerik. A Talentis Agro az állattenyésztés mellett a minőségi alapanyag termelésére fókuszál, ide sorolva a gabonaféléket, a tej- és malomipari termékeket, valamint a tojást. Portfóliójában a borászatokon kívül nincs FMCG-s termék.

Az elmúlt hónapok a Covid–19-járványról, a baromfiágazatban emellett a madárinfluenzáról is szóltak. A pulykapiacot hogyan érintette ez?

Sajnos a pulykaágazat egész Európában nehéz helyzetbe került, ennek részben a madárinfluenza az oka. Ha egy országban felüti a fejét ez a betegség, akkor a leggyorsabban a távol-keleti országok teszik tiltólistára az onnan származó árukat. A Gallicoop számára azonban nem a Távol-Kelet a fő exportpiac, pulykamellből csak minimális mennyiséget szállítunk oda, az Európában kevésbé népszerű termékek, mint például a szárnytő és a szárnyvég, találnak ott felvevőpiacot. A Gallicoopnak a legnagyobb problémát nem a magyarországi madárinfluenza okozta, hanem az, hogy a két nagy európai termelő ország – Németország és Lengyelország – a számukra fontos távol-keleti piacokon tiltólistára került, miután a madárinfluenza náluk is megjelent. Az eladatlan készleteik Európában maradtak, túlkínálatot generálva. Amire a Covid csak rátett. A szállodákat, éttermeket és kávéházakat tömörítő HoReCa-szektor teljesen leállt az első hullám idején, és nyáron is csak alacsony szinten indult újra. Márpedig ezeken az értékesítési csatornákon keresztül több pulyka fogy, mint a kiskereskedelemben. Ez annál is inkább sújtja a magyar pulykaágazatot, mert a nagy magyarországi pulykavágóhidak magas hozzáadott értékű emberi munkával formázzák a pulykamellet a HoReCa-szektor igényeinek megfelelően.

Ezek a piaci hatások hogyan jelentkeztek az árakban?

Tavaly extrém jó ára volt a pulykának, a pulykamellet soha nem látott magas áron lehetett exportálni, egyszerűen nem volt olyan pulykamell, amelyet ne lehetett volna nyereséggel eladni. A január–február ugyanilyen jól indult, aztán márciusban bezuhant a piac. De annyira, hogy jelenleg a tavalyi negyedik negyedéves pulykamellár feléért vagy még az alatt szeretnének a nagy európai húskereskedők vásárolni. Sajnos ott tart az ágazat, hogy minden egyes pulykát csak súlyos veszteséggel lehet értékesíteni, még az exportpiacokon is.

Ez az extrém árcsökkenés a teljes termékpályára igaz?

A magyarországi vágóhídi felvásárlási ár egy év alatt csak 5,4 százalékkal csökkent, míg a friss pulykamellfilé hazai felvásárlási ára 25,8 százalékkal. Vagyis a költségeink jóval kisebb mértékben csökkentek, mint az értékesítési áraink. Most mindenki készletépítésbe kezdett, mert csak hatalmas veszteségekkel lehet értékesíteni a pulykahúst. A készleteket persze finanszírozni kell, ami tovább növeli a költségeket, de most ez a piaci helyzet. Csak bízni lehet abban, hogy valamikor vissza fog állni a forgalom.

A Gallicoop hogyan reagál erre a helyzetre?

A mostani csúcsra járatott évhez képest – ahogyan a pulykapiac más fontos szereplői is itthon és a világban – mi is a termelés visszafogására kényszerülünk. A termelőknek már bejelentettük, hogy 15 százalékkal csökkenteni fogjuk az előállítást.

Ez minden beszállító termelőt érint?

Az általunk vágott pulykák csaknem felét saját telepeken hizlaljuk, itt nem csökken a termelés, mint ahogyan a szorosan vett szerződéses integrációs partnerektől átvett mennyiség is szinten marad. Csupán a külsős beszállítóktól fogunk kevesebbet vásárolni. Bevett szokás volt mindig a Gallicoopnál, hogy a saját termelésen és a beszállítókon kívül fenntartott egy 10 százalékos puffert, vagyis ha a piaci helyzet úgy kívánta, Magyarországról, más integrációtól vagy más termelőktől a szabadpiacon vásárolt pulykát.

A termeléscsökkentés azt is jelenti, hogy elbocsátások lesznek a cégnél?

Nem. A régióban mi vagyunk a legnagyobb munkáltató, vannak elnyert pályázataink, amelyekhez létszámtartási kötelezettség is kapcsolódik. Ennek maximálisan meg fogunk felelni, és nem tervezünk semmilyen elbocsátást. Egyébként is annyira ki van feszítve az üzem, hogy inkább a túlórával és a túlterheltséggel küzdünk. Munkavállalóinkkal kap­csolatban egészen más irányú terveink vannak: szeretnénk olyan HR-kultúrát megvalósítani, és olyan dolgozóbarát intézkedéseket hozni, amelyek azt eredményezik, hogy a Gallicoop még vonzóbb munkahely legyen.

A most elhatározott termelés-visszafogás mikor látszik meg a kibocsátott mennyiségen?

A pulyka lassúbb forgási idejű, mint a brojlercsirke. Amit most eldöntünk, annak minimum fél év múlva lesz hatása. Már a keltetőben vannak azok a tojások, amelyekből az áprilisban levágandó a pulykák kelnek majd ki. Ezért lehetséges például az, hogy a hivatalos statisztikák szerint az országban levágott pulyka 41. heti mennyisége egy évvel ezelőtt, amikor nagyon magasan voltak az árak, 1756 tonna volt, míg most – ugyanúgy a 41. naptári héten, mint tavaly – 1911 tonna. A jóval alacsonyabb árak mellett is nagyobb mennyiség vágásának az az oka, hogy amikor tavaly fölment a pulyka ára, sokan állományt növeltek. Az első olyan időszak, amikor csökkenésre számítunk, a jövő év első negyede. Idén a Gallicoop teljesen csúcsra van járatva, ehhez képest veszünk vissza a tempóból 15 százalékkal. Egyébként bízom abban, hogy az árak elérték a mélypontjukat, de hogy mikor indul a kilábalás, azt szerintem senki sem tudja megmondani. Reméljük, hogy jövő nyáron a turizmus elkezd magához térni. Addig csekélynek ítélem a pulykamellár nagyobb emelkedésének az esélyét.

A veszteség az egész évre igaz a Gallicoopnál?

Az év nagyon jól indult, aztán jött az árak beszakadása, de még ilyen körülmények között is arra számítok, hogy pozitív eredménnyel zárhatjuk az idei évet.

Az idei évi forgalmukra lehet még hatása a karácsonynak?

Sajnos nem tartom valószínűnek. A magyar pulyka fő karácsonyi piaca éppen Nagy-Britannia, ahonnan hetente kapjuk a negatív híreket. Az éttermek és pubok nyitvatartását korlátozzák, és a kereskedők sem tudják, mire készüljenek. Az elkövetkező évek pedig a Brexit miatt bizonytalanok ezen a piacon.

Amikor egy ilyen céghez befektető érkezik, nyilván vannak fejlesztési tervei. Most ezek is tolódnak?

Nem, mégpedig részben azért, mert a Gallicoopnak vannak elnyert pályázatai, amelyek egy része nem valósult meg, ám szeretnénk végigvinni. Az energetikai fej­lesztés és a panírvonal kapacitásbővítése mellett gépbeszerzéseket is tervezünk, és állattartó telep fejlesztésére is pályázunk. A Gallicoop előző tulajdonosa nagyon jól felismerte, hogy magas hozzáadott értékű termékeket kell értékesíteni, és jó érzékkel fektetett a továbbfeldolgozott termékek technológiai gépparkjába. A tulajdonosváltással az az igény is megfogalmazódott, hogy még színvonalasabb termékeket állítsunk elő, magasabb márkaértékkel – jelenleg sok termékünk valamelyik kiskereskedelmi lánc saját márkás árucikke. Az exportpiacokon rossz idők járnak, ám a márkaépítésre alkalmas ez az időszak. A továbbfeldolgozott és kényelmi termékek irányába indítunk fejlesztéseket, és ehhez tetemes erőforrásokat fektetünk a marketingbe is.