Brutális visszaesést hozott a tavasz a hazai boltokban

A bolti kiskereskedelmi forgalom a tavaly ilyenkor tapasztalt, erősen kiugró kereslethez képest tizedével csökkent – állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A KSH ezúttal a február 19. és március 19. közötti időszakot vizsgáló, heti monitorja szerint

az élelmiszer és iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem 3,9 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbi értékesítési volumenhez képest, míg az ebben az esetben külön vizsgált élelmiszer, ital és dohányáru kategória forgalma ennél csekélyebb mértékben, 2,4 százalékkal esett vissza.

Az egyéb háztartási cikkek forgalma 39,9, a kulturális, szabadidős cikkeké 28,9 százalékkal zuhant. Az egyéb, máshová nem sorolható áruk kiskereskedelme 25, a gyógyszerek értékesítése 24,4 százalékkal apadt. Mindez a heti monitor szerint azt jelenti, hogy a vizsgált időszakban úgy csökkenhetett 10,1 százalékkal a kiskereskedelem, hogy közben például a vendéglátás 34,2 százalékkal zsugorodott.

Tizenkét nap van benne a statisztikában a március 8. óta tartó iparcikkes boltzárból

– hívta fel a figyelmet a Blokkk.com szakportál, kiemelve, hogy minden áruterület brutális mínuszban van. Igaz, a lakosság éppen egy éve ilyenkor spájzolta a babkonzervet és a fertőtlenítőt, de az élelmiszeres, napi cikkes, gyógyszeres forgalomnak is volt miből fogyatkoznia. A KSH heti monitora a webáruházak nélküli online kasszaadatokat tükrözi, ugyanakkor ezen a statisztikán várhatóan a kiugró online kereskedelmi mutató sem fog önmagában sokat szépíteni. A mostani részeredmények már a tavaly áprilisi mélypontot idézik, amikor 81 havi növekedést megtörve, 10,2 százalékos csökkenést mért a szektor. Tavaly augusztus óta kisebb, hullámzó mínuszokban bukdácsol a boltos világ a havi volumenadatokat nézve. A Blokkk.com megállapítása szerint

ez egy darabig még az idei adatsorokban szintén így lesz, még áprilisban is. Talán a május hozhat fordulatot, kérdés persze, hogy az iparcikkes körből hány boltos éri meg ezt talpon maradva.

A heti monitor szerint csak és kizárólag az üzemanyag-kiskereskedelem emelkedett, méghozzá 7,7 százalékkal. Ehhez azonban fontos hozzátenni, hogy több mint a másfélszeresére ugrott a benzin ára: míg egy éve literenként 280 forint alatt is lehetett tankolni, azóta inkább a 420 forint feletti árszint a jellemző. Ezen a téren az viszont legalább jó hír, hogy április 1-jétől a gázolaj esetében literenként tíz forinttal, a benzinnél pedig öt forinttal kevesebb lett a jövedéki adó. Ha ugyanis a kőolaj világpiaci ára tartósan az 50 amerikai dolláros hordónkénti érték felett alakul, akkor a következő negyedévtől automatikusan visszaáll a korábbi, alacsonyabb adómérték. Éppen ez történt:

2021 első negyedévében 60 dollár fölé ment az átlagár, így a dízel jövedéki adója literenként 110,35 forintra, a benziné 120 forintra csökkent.

A tranzitforgalom teljesen eltűnt, és a tömeges home office miatt a munkába járók is jó ideje hiányoznak az utakról – ebben a tekintetben mindenképp furcsa, hogy épp a benzinkutak tompítják a kiskereskedelem mélyrepülését. Csakhogy az üzemanyag ára, hasonlóan a legtöbb fogyasztási cikkéhez, számos piaci körülménytől függ. A kőolaj világpiaci ára 2020 tavaszán 20 dolláros szintre süllyedt, magával rántva mind a benzint, mind pedig a gázolajat.

Ezt követte egy „plató”, amikor az olaj 43–45 dolláron stabilizálódott, majd ősszel csökkentek kicsit az árak, tél óta pedig kilőttek, a kőolaj hordójáért ma már 70 dollár körüli árat kérnek.

Emellett azonban a devizaárfolyam változása sem mellékes körülmény: tavaly 290,58 és 337,46 forint között mozgott az amerikai dollár.

Bár a heti monitor reális képet ad a szektorban zajló folyamatokról, a hivatalos kiskereskedelmi adatok közül pénteken még csak a feb­ruárit közli a KSH. A januári számok azt mutatták, hogy az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal nőtt a forgalom, az egy évvel korábbihoz képest viszont a nyers adat szerint 2,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva pedig 1,8 százalékkal csökkent az értékesítés volumene. Erre reagálva Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technoló­giai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára derűlátóan azt emelte ki, hogy januárban nominálisan csaknem 940 milliárd forintot költött el a lakosság a kiskereskedelmi üzletekben, hasonlóan az egy évvel korábbi értékhez, ami azt mutatja, hogy a költekezési kedv nem lassult. A szakpolitikus arra számít, hogy a koronavírus-járványt követően az emberek pótolják majd az elhalasztott vásárlásaikat, különös tekintettel a tartós fogyasztási cikkekre, ezáltal pedig a kiskereskedelmi forgalom újra bővülhet.