Gazdag lesz az idei karácsony a boltokban

Tavaly átlagosan 52 300 forint volt az ajándékokra szánt keret, idén ez az összeg már meghaladja a 60 ezer forintot (60 411), ami átlagosan 15,5 százalékos növekedést jelent – derül ki az Árukereső.hu és a GKI Digital kutatásából. A karácsonyi ajándékokra szánt kiadás az egy háztartásra vetített átlagos, nettó, havi jövedelem – akár– 17 százalékát is jelentheti. Ráadásul a több mint 60 ezer forintos keret csaknem 28 százalékát a gyerekek ajándékaira szánjuk. 

Az egy ajándékra szánt átlagos költés az idén 9017 forint, ami mintegy 600 forinttal alul múlja a tavalyi értéket.

Ez azért nem meglepő, mert idén karácsonykor szélesebb körben tervezünk ajándékozni, ráadásul úgy, hogy az ajándékok értékén drasztikusan nem szeretnénk változtatni. 

Míg tavaly nyolcról öt főre csökkent a lista, addig az idén ismét több szerettünknek, átlagosan hét főnek készülünk karácsonyi meglepetéssel. 

A bővülő ajándékozott kör alapján bátrabban merünk majd az ünnepek alatt másokkal találkozni, rokont látogatni, utazni is.

A megkérdezettek 62 százaléka elsősorban párjának, férjének, feleségének tervez ajándékot vásárolni, emellett többen tervezzük párunk, férjünk, feleségünk rokonságát (26 százalék) és barátainkat (20) megajándékozni. Ugyanakkor karácsonykor a legtöbb ajándékot természetesen idén is a gyerekek fogják kapni. A Covid tavaly a slágertermékek körét is átrajzolta, egy évvel ezelőtt a három legnépszerűbb termékkategória a ruházati cikk (51 százalék), a játék (40), valamint a szépségápolás és kozmetikum (33) volt. 

Idén – a járvány előtti évekhez hasonlóan – ismét a szórakoztató elektronikai termékekre a legnagyobb az igény (43 százalék). 

Második helyre a ruházati cikkek (32), míg a harmadikra a játékok kerültek (31).

Tavaly a járványügyi korlátozások miatt a karácsonyi ajándékok beszerzése minden korábbi évnél erőteljesebben támaszkodott az online értékesítésre. 

Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 45 százalékkal nőtt a hazai e-kereskedelem (euróban számolva 35 százalékkal), 

ami a negyedik legnagyobb bővülési dinamika Európában, Görögország, Svájc és Svédország mögött. A lendület pedig a magasabb bázison sem tört meg, az idén további 30 százalék feletti növekedésre van kilátás, miközben a pandémia előtti négy-öt évben fixen 16-18 százalék volt a növekmény. Az év során a fokozatos lazítások és az október közepére 60 százalék körüli átoltottság bátrabbá, optimistábbá tették a lakosságot, ismét megteltek a vendéglátóhelyek és bevásárlóközpontok. Éppen ezért a várakozások szerint az idei ünnepi szezonban az ajándékvásárlás terén ismét nagyobb teret kaphat a hagyományos kereskedelem, igaz, ezt befolyásolhatja, hogy szigorításokat hoz az előttünk álló időszak.

A kereskedelem legerősebb, legforgalmasabb időszakát minden évben a karácsonyt megelőző, Black Friday-akciókkal fűszerezett utolsó 6-8 hét jelenti. Idén azonban érdemes minél hamarabb nekilátni az ajándékok beszerzésének, ugyanis drasztikus készlethiányok, áremelkedések sújtják a kereskedelmet, azon belül is kiemelten a műszaki cikkek piacát a vírus közvetlen következményeként akadozó ázsiai termelések, valamint a nemzetközi tengeri szállítmányozás lassulása miatt. 

Magyarországon az áruhiány mellett az infláció és a forintgyengülés is negatívan hat a fogyasztói árakra,

emellett sok termékkategória esetén limitált a választék. Összességében tehát az idei karácsonyi szezon drágább, és akciókban, választékban szerényebb lehet, mint a tavalyi. Ezzel együtt várhatóan a Black Friday-akciók is elnyúlnak majd és akár egész novemberben kitarthatnak.

A novemberben kifizetendő, egységesen 80 ezer forintos nyugdíjprémium tovább emeli mintegy 2,5 millió nyugdíjas szabadon elkölthető jövedelmét, így esetükben az extra juttatás hatása a karácsonyi költségvetésben is felfelé tolhatja az eredeti terveket. Ezen extra költések hatása várhatóan elsősorban a hagyományos kiskereskedelemben csapódik majd le. 

A jövő év elején esedékes SZJA-visszatérítés is hozhat már igén előre nem tervezett vásárlási lázat,

ám a nyugdíjprémiumokkal ellentétben ez elsősorban az áruhitel-felvételi kedvet serkentheti, illetve a megtakarítással rendelkező háztartásoknál eredményezhet bátrabb költekezést.