Korszakos bejelentés: tíz év múlva megszűnhet a hagyományos cigaretta

„A dohányzás árt az egészségüknek, akik mégis rágyújtanak, általában tisztában vannak a kockázattal. Meg kell értenünk, mi motiválja őket, és ha mindenképpen folytatnák a dohányzást, és az innovációra is nyitottak, akkor ma már egy kevésbé káros formában is lehetőségük van erre” – mondta a Világgazdaságnak Gizelle Baker, a Philip Morris International (PMI) tudományos programigazgatója a vállalat neuchateli kutatóközpontjában.

A PMI végtelenségig ismételt álláspontja, hogy aki nem dohányzik, ne is tegye, aki igen, szokjon le mielőbb, ám ha valamiért nem szokik le, tájékozódjon az ártalomcsökkentés lehetőségeiről, az új készítmények használata technológiától függően akár 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járhat.

és 2021-ig 15,3 millióan szoktak le a cigarettáról úgy, hogy először a hagyományosról a füstmentes technológiára váltottak – 2025-re 40 millió a cél –, tehát az igény akkor is fennáll majd, ha közben milliók hagyják abba a dohányzást.

Dollármilliárdokat költenek termékfejlesztésre

Gizelle Baker szerint az innováció egyik kulcsa a fogyasztói elfogadás, mint mondta, tanultak a korábbi bukásokból: „Nagy és kényelmetlen termékeket dobtunk a piacra, de megértettük, hogy ha a fogyasztókat arra akarjuk motiválni, hogy változtassanak a szokásaikon, azt csak akkor teszik meg, ha tartósabb, kisebb és komfortosabb opciót kínálunk.” A szakember felvetésünkre megerősítette, különösen az idősebb generáció esetében bonyolult a meggyőzés, hiszen hosszú évek, évtizedek alatt kialakult szokásokat kell módosítani, de megismételte, ha megértik a fogyasztók motivációját és igényeit, akkor ez a generáció is nyitott a változásra.

Tommaso Di Giovanni, a PMI globális kommunikációért felelő alelnöke azt mondta a Világgazdaságnak, hogy sok múlik az adott ország szabályain, amelyek alapján piacra dobhatják termékeiket: „Ebben a folyamatban az aktuális szabályozó hatóságoknak is nagy szerep juthat, Angliában például a közegészségügyi hatóságok ösztönzik a váltást a hagyományosról a füstmentes termékekre.” Hozzátette, az idősebbek esetén célravezető lenne, ha a szakemberek is motiválnák őket a leszokás sikertelensége esetén az alacsonyabb kitettséggel járó alternatívákkal kapcsolatos tájékozódásra.

A szakember megjegyezte, Magyarország és a kelet-közép-európai régió nyitott az innovációra, és sikerül áthidalniuk azt a pszichológiai gátat, hogy a fogyasztók elsőre azt hiszik, a füstmentes alternatívák jóval drágábbak a hagyományosnál. Szerinte a legfőbb akadály, hogy a reklámtevékenységet szabályozó törvényeket a 70-es, 80-as években alkották, amikor az újfajta technológiák még nem voltak elérhetők. Tommaso Di Giovanni úgy véli, logikusabb lenne különválasztani a két szegmenst, erre lát is nyitottságot több európai és tengerentúli országban. A PMI momentán a kutatás-fejlesztések 99 százalékában az cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó termékek fejlesztésére összpontosít – 2008 óta 9 milliárd dollárt költött egyebek között termékfejlesztésre és a fogyasztók motivációjának megértésére.

Az égő cigaretta akkor is árt, ha senki sem szívja

Tommaso Di Giovanni az ESG-célok ügyében megjegyezte, ha a fenntarthatóságra gondol, akkor a hagyományos dohányterméknél a súlyos egészségi kockázatok jutnak először eszébe, az innovációnál tehát ezek a szempontok az elsődlegesek, de ugyanígy fontosak lehetnek a környezeti szempontok, tehát a vízfelhasználás és a szennyezés csökkentése. Gizelle Baker is azt emelte ki, hogy a hagyományos termékek társadalmi szempontból számos negatív externáliával bírnak, és mindent meg kell tenniük, hogy ezt csökkentsék.

Az ártalomcsökkentés tehát fontos, hiszen a hevített dohánytermék égés helyett hevíti a dohányt, bár természetesen így is több káros anyag kerül a levegőbe, mintha senki sem cigarettázna. „Van egy beltéri környezetet szimuláló laboratóriumunk, amelyben folyamatosan tanulmányozzuk a beltéri levegő minőségét. Amikor csak e-cigarettát használnak a szobában, nincs negatív hatás, az elfogadott határértékek alatti számokat mérünk” – mutatott rá.

A falra szerelt telefon sorsára juthat a cigaretta

A PMI szakértői azt tapasztalják, a fogyasztók úgy is megpróbálnak leszokni a dohányzásról, hogy fokozatosan egyre kevesebb nikotint tartalmazó terméket vásárolnak, így aztán rákérdeztünk Gizelle Bakernél a zéró nikotin opcióra. Azt felelte, ez még egy új piac, szűk a célcsoport, de van benne potenciál, hiszen nem csupán azoknak jelenthet segítséget, akik szeretnének leszokni, hanem az alkalmi dohányosoknak is, akik a rituálék miatt vásárolnak cigarettát, és a kevesebb nikotinnal kevesebb kockázat is jár. Hozzátette, azok számára, akik viszont valamiért mégsem mondanak le a cigarettáról, valószínűleg nem ez lesz a legérdekesebb termék a piacon.

A tudományos programigazgató szerint az innovációs ciklusok rövidülnek, így a következő tíz évben sokkal nagyobb haladást érhetnek el, mint az elmúlt évtizedben, ráadásul a füstmentes opciók növekvő népszerűségével egyre több tapasztalatot szereznek a kutatók. Hogy milyen termékek lesznek akkor elérhetők, nem tudja, hiszen amikor 2012-ben elkezdett dolgozni a Philip Morrisnál, teljesen félrevezető választ adott volna arra a kérdésre, milyen innovációk jelennek meg 2022-ben, így aztán bármit is mondana most, szinte biztosan nem lesz helytálló 2032-ben.

Gizelle Baker azt reméli, tíz év múlva már egy füstmentes világban élhet: