Soha nem látott mélypont: világos üzenetet küldtek a vásárlók a boltoknak – most már tényleg muszáj megérteniük

Az idén márciusban a nyers adat szerint 12,6, a naptárhatástól megtisztítva 

a kiskereskedelem forgalmának volumene az előző év azonos időszakihoz képest – közölte péntek reggel a KSH. A naptárhatástól megtisztított adat minden idők legrosszabbja: az eddigi negatív rekordot 0,7 százalékponttal „múlja felül”, amit 2020 áprilisában mértek. Azt akkor a Covid-járvány berobbanása miatt bezárt boltok okozták. A nyers adatok szerinti visszaesés nagyjából ugyanakkora, 2020 áprilisában 0,1 százalékponttal volt rosszabb, 12,7 százalékos a csökkenés.

A drámai trend egyértelműen látszik az elmúlt időszak számait vizsgálva. A kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint

• februárban egyaránt 10,1 százalékkal csökkent,
• januárban 3,9, illetve 4,5 százalékkal csökkent,
• decemberben 4,8 és 3,9 százalékos volt a mínusz az előző év azonos időszakához képest.

Mindez a boltokban megvásárolt termékek mennyiségének súlyos visszaesését jelzi, a vaskos drágulás miatt a pénzben mért forgalom természetesen bőven felülmúlja (több mint 10 százalékkal) a korábbiakat. Ez azonban nem releváns, hiszen drágábban kevesebbet lehet vásárolni, ráadásul a boltok hiába vannak a pénzüknél, a volumen csökkenése nagyban fenyegeti a nyereségességüket. A márciusi adat összességében továbbra is azt jelenti, hogy 

A teljes képhez azért az is hozzátartozik, hogy a bázishatás még mindig jócskán befolyásolja a kiskereskedelmi adatokat, hiszen tavaly februárban és márciusban az akkor kifizetett lakossági transzferek hatására jelentősen élénkültek a vásárlások. Mindez pedig különösen a márciusi adatokban köszönhet vissza, mivel egy éve a hazai kiskereskedelmi forgalom megugrásához hozzájárult az üzemanyagtöltő állomások kiemelkedő forgalma is. Akkor még a külföldiek, illetve a saját telephellyel rendelkező fuvarozók is kihasználhatták a hazai kedvezményes, 480 forintos üzemanyagot. 

Mi történt a boltokban 2023 márciusában?

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 10,3 százalékkal lett kisebb. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 12, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,8 százalékkal csökkent. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 9,6 százalékkal mérséklődött. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben viszont 11 százalékkal nőtt. A gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben lényegében nem változott, míg a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 3,4, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 5, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 12, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 21 százalékkal csökkent.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 14 százalékkal lett kisebb.

Érdekes, hogy a kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai ugyanakkor 2,9 százalékkal emelkedtek.

Mi történt a boltokban 2023 január és március között?

Ha az első negyedév eredményét vetjük össze az előző év azonos időszakival, akkor azt látjuk, hogy 2023. január–márciusban naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 9,5 százalékkal csökkent. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 8,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,2, az üzemanyag-kiskereskedelemben 19,1 százalékkal estek be az eladások.

Mennyi pénzt hagytak a magyarok márciusban a boltokban?

Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1511 milliárd forintot ért el márciusban. Az országos kiskereskedelmi forgalom 

• 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 
• 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 
• 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Februárban a forgalom 1310 milliárd forintot ért el, januárban 1333 milliárdot. Azért azt hozzá kell tenni, hogy hagyományosan az év első két hónapja a leggyengébb kiskereskedelmi szempontból.

Hogyan alakulhat a boltok forgalma a jövőben?

Egyrészt a márciusi után még az áprilisi adat is gyenge lehet a már említett magas bázis miatt. Az infláció mérséklődésével viszont ismét pozitívba fordulhat a kiskereskedelem volumenindexe az év második felében. 

Arra, hogy mikor tér vissza a volumenindex a pozitív tartományba, nehéz válaszolni, mert 2022 második felében a forgalmat már csak az üzemanyagok ársapkája húzta felfelé, nem pedig a makrogazdasági folyamatokkal magyarázható élelmiszer- vagy iparcikkvásárlás. Az idei második fél évben mindenesetre a volumen már egyértelműen mutathat pozitív trendeket, különösen, ha az infláció a várakozásoknak megfelelően érdemben lassul.

A bolti árak csökkenése kapcsán először azt kell látni, hogy ez mennyire lesz tartós vagy széles körű. Kétségkívül több terméknél (a vaj például ilyen) tartós az ármérséklődés, de korai lenne még eldönteni, hogy a többi akció tartós vagy átmeneti árcsökkenés-e. Az is biztos, hogy az árcsökkenés kiszélesedésére igény volna, hiszen a kenyér vagy a pékáruk ára jócskán emelkedett, és itt általános árcsökkenés az olcsó ukrán gabona beérkezésével sem figyelhető meg.

Mindenesetre  a várakozások szerint a márciusi visszaesés lehet a mélypont. A gyengülő bázisok, valamint az év második felében már várhatóan növekedő reálbérek hatására elkezdődhet a kiskereskedelmi forgalom élénkülése, de növekedés csak az utolsó néhány hónapban jöhet. A legnagyobb kérdés azonban, vajon miként reagál majd a lakosság:

• a rendelkezésre álló jövedelem bővülésének hatására újból elkezdenek fogyasztani.
• vagy inkább feltöltik a korábban leapasztott tartalékokat. 

Ha ez utóbbi lesz a meghatározó folyamat, aligha látunk majd érdemi felpattanást a fogyasztásban 2023-ban.