Mekkora a politikai befolyás hatása a pályázatok elbírálásánál?

A politikai befolyás számszerűen kimutatható az uniós pályázatok elbírálásában – idézi a HVG az HBF Hungaricum Kft. megállapítását, amelyet magának a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a megrendelésére készített felmérést még 2006 őszén.

A tanulmány, amelyet máig nem vertek nagydobra, a 2004-2005-ben megítélt uniós támogatások térbeli megoszlását vizsgálta. Az első nemzeti fejlesztési tervnek ezt az időszakát még Baráth Etele tárca nélküli miniszter irányította. A kutatók azt állapították meg, habár az uniós fejlesztések célja a lemaradó térségek felzárkóztatása lett volna, a támogatások elnyerésében mégis jobbak voltak az esélyei az előnyösebb pozícióból startoló vidékieknek.

Ráadásul egyértelműen tetten érhető volt a politikai lobbi hatása – állította a HBF: minél nagyobb volt a szocialista szavazók aránya egy-egy településen, vagyis minél erősebb a kormánypárti befolyás, annál több támogatásban részesültek az ottani pályázók. A 2004-2006 közötti időszak összeférhetetlenségi szabályozásán már tavaly decemberi kormányrendelet is túllépett, amennyiben nem csupán a pályázatban érdekelt személyeket zárta ki a döntéshozatalból, hanem az ilyen szervezetet is, és megtiltotta a pártfunkcionáriusok, valamint önkormányzati és parlamenti képviselők részvételét a pályázatok értékelésében és elbírálásában.

Az újonnan elkészült összeférhetetlenségi törvényjavaslat azonban már tételesen megvonná a pályázás lehetőségét többek közt a miniszterektől, államtitkároktól, a regionális fejlesztési tanácsok elnökeitől, valamint azok közeli hozzátartozóitól és érdekeltségeiktől. Az eljárásrend gyenge pontja marad azonban a központosított döntéshozatal, valamint esetenként a nyilvánosság korlátozása. Szinte minden ponton a kormány és az NFÜ dönt arról, ki vehet részt a pályázatok elbírálásában.

A döntéshozatal átláthatóságát az is korlátozza, hogy a bírálóbizottság döntéseiről csupán emlékeztető, nem pedig jegyzőkönyv készül, abból viszont gyakorlatilag csak a testületi ülés eredménye és a szavazati arány derül ki, a személyekhez köthető vélemény utólag már nem dokumentálható.

A pályázati értékelés márpedig kulcsfontosságúvá válhat, az egységes szabályozás hiánya ugyanis meglehetősen nagy szabadságot és azzal együtt szubjektivitást tesz lehetővé a pályázatok elbírálása során.