A romákkal kapcsolatos diskurzusban az őszinteség és a politikai korrektség kizárják egymást – jelentette ki Bíró András az ÉS-ben olvasható interjúban. A polgárjogi aktivista szerint ki kell mondani: a romák többsége egy premodern életformát képvisel, specifikus kultúrához tartozik. A romák évszázadokon keresztül nem jártak iskolába és nem alakult ki írásos kultúrájuk. A cigányságot az államszocialista rendszer rövid időre erőszakkal integrálta, ám ez a folyamat a rendszerváltással megszakadt. Ez a folyamat – kombinálva a roma társadalom rendkívüli rétegzettségével – olyan helyzetet teremtett, amelyben a politikai korrektség elveit követve nem merünk őszintén beszélni a roma integráció kérdéseiről.
Bíró András hozzátette: szörnyű, hogy Magyarországon csak a cigánybűnözés jelszavával operáló Magyar Gárda mer gátlások nélkül beszélni a roma kérdésről. A polgárjogi aktivista szerint ha egy vidéki embernek ellopják a csirkéit, majd értesül egy elméletről, miszerint a cigányság genetikai adottságai következtében válik bűnözővé, akkor vele az integráció kérdéséről már nem lehet tárgyalni.
A szakértő szerint a roma társadalom egyik különlegessége, hogy semmilyen módon nem viszonyul a földhöz. A másik, hogy ez a csoport jellemzően szolgáltatásokból és nem termelésből él. Mivel a szolgáltatások felvevőpiaca egy adott helyen gyorsan kiapad, a romák útnak indulnak, szó sincs tehát a XIX. században bevezetett romantikus képről, miszerint a cigányság szeret a természetben élni.
Bíró András szerint ha a Magyar Gárda valóban csak a jogállamiság eszközeivel szeretné megvédeni a magyarságot, akkor nem lenne szüksége egyenruhára. Az egyenruha és más félelemkeltő technikák a felsőbbrendűség-érzet megerősítéséhez szükségesek. Ebben a helyzetben nem kell kiadni az utasítást arra, hogy verjék szét a cigánysort, csak fenntartani a feszültséget, és várni arra az erőszakos cselekedetre, amelyre majd válaszolni lehet. Erre azonban mindeddig nem került sor, a cigányság nem szolgáltatott okot a támadásra azokon a helyszíneken, ahol a Gárda felvonult. Bár nagyobb szabású támadási akció egy uniós országban elképzelhetetlen, nem kétséges, hogy "gyilkosságoknak leszünk tanúi" – jelentette ki Bíró András.
A szakértő szerint a cigány mozgalom legnagyobb baja, hogy nem épült be szervesen a cigányság életébe helyi szinten és így nem nyújtják azt a szervezeti védelmet, amelyre ebben az esetben szükség lenne. Hozzátette: az önkormányzati szervek és a cigány elit inkább képvisel, ahelyett, hogy szervezne és részt venne. Bíró András kijelentette: a választások előtt a roma kérdés úgy bukkan fel, hogy mennyiért lehet szavazatokat vásárolni. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a roma elit egy része "prostituálódik és lefekszik a pártoknak."
Bíró András szerint minden lehetséges módon munkalehetőséget kell teremteni a roma társadalom számára. A többségi társadalom néhány más országban is hasonlóan gondolkozik a kisebbségről, de ha egy nem roma képes akár a kerítésbe vezetett árammal megölni a roma szomszédot, hogy az ne lopja el a terményét, az egy társadalompatológia jele. A települések vezetőinek ebben a helyzetben el kell gondolkodniuk, kit hívnak segítségül a feszültségek enyhítésére. Ha a Magyar Gárdát, akkor az sokba kerülhet a helyi közösségnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.