"Leáldozott a politikai korrektségnek cigányügyben"

A hetilap cikke szerint egyre többen ismerik el, hogy a „cigánybűnözés" nemcsak a fasiszták fantáziavilágában létezik, hanem emberek százezrei számára mindennapi tapasztalat. Ahogy hétköznapi valóság a segélyező szociálpolitika csődje a tartós munkanélküliség csapdájában élő cigányság számára - fogalmaz a lap. A balliberális tábor mértékadó szerzői közül először Debreczeni József írta a Népszabadságban: „Ez a szemellenzős magatartás nem oldja, hanem növeli a bajt. A szóban forgó vidékek falusi közösségeinek viszonyát ugyanis nem lehet úgy leírni, mint az agresszív, rasszista többség és a védtelen, kiszolgáltatott kisebbség konfliktusát."

Gyurcsány Ferenc június 13-i blogbejegyzésében elismerte: „Vaknak kell ahhoz lenni, hogy ne lássuk, szaporodnak a konfliktusok, amelyek arról szólnak, hogy azok, akik különböző szociális ellátást kapnak - és itt sok minden szóba kerül a szociális segélytől a családi pótlékig -, vajon minden tőlük elvárhatót megtesznek-e annak érdekében, hogy ha lehet, akkor elsősorban ne segélyből, hanem munkából éljenek." Ráadásul a Magyar Gárda megjelenése többé-kevésbé világossá tette: mi az a beszédmód, ami jobbról sem vállalható - fogalmaz a cikk. Emellett a cigányság helyzetéről szóló viták jórészt a cigányok részvétele nélkül folynak.

A nyilvánosságból a cigány hang mindenekelőtt azért hiányzik, mert nem létezik erős roma érdekképviselet. Amennyiben a cigányság képessé válik önálló párt alapítására, ez az alakulat a mérleg nyelveként választásokat dönthetne el. A 2006-os választások előtt Kolompár Orbán MCF Roma Összefogás Párt néven kísérletet tett önálló politikai erő alapítására. Az alakulat végül nem ért el értékelhető eredményt. A másik irány a cigányság integrálódása a megszilárdulni látszó kétpárti struktúrába. A cigány érdekeket ebben az esetben külön részfrakciók képviselhetnék. A Fidest Lungo Drommal kötött szövetsége előrevetíti, hogy a jobboldal vezető ereje ezt a változatot látná szívesen. Annak, hogy a cigány képviselők nem jutnak be egyéni jelöltként a parlamentbe, elsősorban választásföldrajzi okai vannak.

A magyarországi cigányság nem tömörült egyes városokban és országrészekben olyan nagy számban, hogy ott masszív többséget képezzen. Ma még politikai öngyilkosság lenne egyéni választókörzetben cigány jelöltet állítania valamelyik nagy pártnak, ám a demográfiai folyamatok miatt húsz éven belül egyes borsodi és baranyai választókerületek cigány többségűvé válhatnak. Míg az Egyesült Államokban a polgárjogi harcos nemzedéket felváltó új fekete politikusgeneráció jelentős része nagyvárosi polgármesterként kezdte pályafutását, a magyarországi cigány politikusok előtt ez az iskola még nem nyílt meg. Pedig a polgármesteri szerep lényegéből adódik, hogy a városvezetőnek integrálnia kell az adott, vegyes lakosságú közösséget, és valós problémákat megoldania. A kisebbségi önkormányzati rendszer eddig nemigen termelt ki magából rátermett, művelt fiatal vezetőket. Ennek oka a cigány közösség általános állapotában keresendő - írja a Heti Válasz.

Míg az Egyesült Államokban már az 1930-as évektől léteztek fekete egyetemek és egy szűk, fekete értelmiség, így a polgárjogi mozgalomnak voltak alapjai, addig Magyarországon az írásos cigány kultúra csak az 1970-es években jelent meg az első néhány regénnyel és verses kötettel.