A koppenhágai székhelyű uniós intézmény szerint a kontinensünkön az átlagosnál is nagyobb mértékben emelkedik a hőmérséklet, szélsőségesebbé válnak a csapadékviszonyok, tovább olvadnak a gleccserek.
Az intézmény a legutóbbi jelentésében összehangolt és szervezett intézkedéseket sürgetett az EU irányító szerveitől és a tagállamok kormányaitól, hogy sikeresebb legyen a lakosság alkalmazkodása a változó körülményekhez.
Az EEA-elemzésével szemben az utóbbi időben felbukkantak jelentések, amelyek szerint elképzelhető, hogy leáll vagy megtörik a földi légkör felmelegedésének folyamata. A hosszabb időtávot átfogó vizsgálatuk nyomán az EEA kutatói rámutatnak, hogy a földközi tengeri államokban a csapadékszint a mintegy 20 százalékkal marad el az egy évszázaddal ezelőtti szinttől.
Az Óvilág különleges sérülékenységére rámutatva az intézmény megállapítja, hogy az iparosodás kezdete óta nálunk mintegy ötödével gyorsabban emelkedett az átlaghőmérséklet, mint a világ egyéb tájain. A jelenség emberéletben számítva is jelentős áldozatokat követelt, a 2003-as hőhullám például önmaga váltotta ki 70 ezer ember halálát, ezért hasonló esetekre az egészségügynek fel kell készülnie.
Gyakoribbakká váltak az áradások, ezek közül 1990 óta 259 súlyosabbat jegyeztek fel, amiből 165 már 2000 után következett be. Egyes halrajok mintegy 1000 kilométerrel húzódtak északabbra, a hegyekben pedig a növényzet egyre magasabbra kúszik. A fák ugyan gyorsabban növekednének, a fejlődésüket azonban a nagyobb számú kártevő hátráltatja. Az európai gleccserek a tömegük mintegy kétharmadát veszítették el 1850 óta, a kontinens északi részén hosszabb lett a mezőgazdasági idény, a déli államokban pedig rövidebb.
Általában korábban rügyeznek a fák, emiatt fokozódik a váratlan fagyhullámok kártétele. Míg az EEA több évtizedes irányzatokat összevetve állapította meg a felmelegedés tényét, az utóbbi időben napvilágot látott néhány szakértői vélemény, amely szerint az elmúlt egy-két év – különösképpen pedig a legutóbbi hónapok – adatai a felmelegedés megtorpanására, esetleg átmeneti visszafordulására utalnak.
Egyes kutatók például hosszú évtizedek óta nem tapasztalt eltérésekre lettek figyelmesek a nap-tevékenységben, és azt állítják, hogy megszakadni látszik a napfoltok és a napkitörések 11 éves ciklusa. Erre – emlékeztetnek – legutóbbi az 1600-as évek második felében került sor, amikorra a középkori kis-jégkorszakot is teszik. Amerikai tudósoknak felmelegedés megtorpanásáról – vagy visszafordulásáról – szóló érvelést néhány hete az Index is ismertette.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.