Elmérgesedik a magyar-szlovák viszony: vihar a láthatáron?

Malina Hedvig-ügy, Jan Slota kijlentései, helységnévtáblák, szlovák helynevek a magyar nyelvű földrajz-tankönyvekben, Sólyom László köztársasági elnököt és Csáky Pált, a Magyar Koalíció Pártja elnökét ért szlovák bírálatok – felsorolni is sok, hányféle konfliktus terheli a magyar-szlovák viszonyt.

Most a szomszédos ország politikusainak azzal van baja, hogy Göncz Kinga csütörtökön minisztériumába kérette a szlovák nagykövetet, és egyebek között arra kért magyarázatot: Pozsony korábbi vállalásaival szemben miért nem teljesítette, hogy a szlovák tankönyvekben a helységnevek magyar átírással is szerepeljenek. A külügyminiszter nehezményezte azt is, hogy a szlovákiai magyar iskolák alig jutottak uniós támogatásokhoz. Göncz Kinga pénteken bejelentette: Magyarország az Európai Unióhoz fordul, ha bebizonyosodik, hogy a felvidéki magyar iskolák kevesebbet kapnak az uniós támogatásokból, mint a szlovákok. A távirati iroda úgy tudja: a szlovák és a magyar külügyminiszter október 15-én tárgyal a kialakult helyzetről.

Szlovák politikusok egész sora reagált élesebbnél élesebben Göncz Kinga nyilatkozataira. „A leghatározottabban visszautasítjuk, hogy a Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt Szlovákiába invitáló, jellemzően szívélyes szlovák meghívásunkra Göncz Kinga magyar külügyminiszter ultimátummal válaszolt”  –jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő. Előzőleg Dusan Caplovic, a szlovák kormány elnökének helyettese felszólította Göncz Kingát: ne avatkozzon Szlovákia belügyeibe! Egy szlovák szakállamtitkár szerint a szlovákiai magyar tankönyvek földrajzi névhasználata összhangban van a szlovák nyelvtörvénnyel. Csak példaképpen: a Duna és a Csallóköz Dunajként, illetve Podunajská nízina néven szerepel a magyar gyerekek tankönyveiben. Érdekes egyébként, hogy a Göncz Kingát korábban kócos asszonynak nevező Jan Slota, a kormánykoalíciót alkotó szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt elnöke még nem nyilvánult meg a mostani ügyben.

Vihar a láthatáron? – elemez a szlovák Pravda

A szlovák-magyar feszültségből rövidesen vihar kerekedhet – írta a pozsonyi Pravda, amely szerint a védtelen szlovákiai magyar kisebbségről szóló magyarországi propaganda hazugságokon alapul. A cikk írója szerint a magyar kormány a pozsonyi nagykövetének hazahívását, tehát a diplomáciai kapcsolatok befagyasztását is kilátásba helyezheti, ami azonban „nagyon-nagyon intő gesztus lenne”.

A nyilatkozatok mellett Szlovákia válaszlépést is tett. Pénteken bekérették a magyar nagykövetség ügyvivőjét a pozsonyi külügyminisztériumba. „A szlovákokat sokkolta – mondta Heizer Antal nagykövet –, hogy a szlovák nagykövetet miniszteri szinten fogadták.”

„A rendszerváltás után a nemzetiségpolitikai viták, a Bős–Nagymaros-vízlépcső szerződésének magyar felmondása, a Duna egyoldalú szlovák elterelése, a dél-szlovákiai közigazgatási beosztás, a státustörvény, illetve a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos szlovák álláspont élezte ki a két szomszéd állam viszonyát” – mondta szerkesztőségünknek Szarka László történész. Az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója szerint ezek és más, tartósan megoldatlanul maradó gondok miatt nem alakult ki Budapest és Pozsony közt olyan rendszeres és problémamegoldó viszony, mint ami Magyarország és a többi szomszédja közt működik.