Malina Hedvig-ügy, Jan Slota kijlentései, helységnévtáblák, szlovák helynevek a magyar nyelvű földrajz-tankönyvekben, Sólyom László köztársasági elnököt és Csáky Pált, a Magyar Koalíció Pártja elnökét ért szlovák bírálatok – felsorolni is sok, hányféle konfliktus terheli a magyar-szlovák viszonyt.
Most a szomszédos ország politikusainak azzal van baja, hogy Göncz Kinga csütörtökön minisztériumába kérette a szlovák nagykövetet, és egyebek között arra kért magyarázatot: Pozsony korábbi vállalásaival szemben miért nem teljesítette, hogy a szlovák tankönyvekben a helységnevek magyar átírással is szerepeljenek. A külügyminiszter nehezményezte azt is, hogy a szlovákiai magyar iskolák alig jutottak uniós támogatásokhoz. Göncz Kinga pénteken bejelentette: Magyarország az Európai Unióhoz fordul, ha bebizonyosodik, hogy a felvidéki magyar iskolák kevesebbet kapnak az uniós támogatásokból, mint a szlovákok. A távirati iroda úgy tudja: a szlovák és a magyar külügyminiszter október 15-én tárgyal a kialakult helyzetről.
Szlovák politikusok egész sora reagált élesebbnél élesebben Göncz Kinga nyilatkozataira. „A leghatározottabban visszautasítjuk, hogy a Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt Szlovákiába invitáló, jellemzően szívélyes szlovák meghívásunkra Göncz Kinga magyar külügyminiszter ultimátummal válaszolt” –jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő. Előzőleg Dusan Caplovic, a szlovák kormány elnökének helyettese felszólította Göncz Kingát: ne avatkozzon Szlovákia belügyeibe! Egy szlovák szakállamtitkár szerint a szlovákiai magyar tankönyvek földrajzi névhasználata összhangban van a szlovák nyelvtörvénnyel. Csak példaképpen: a Duna és a Csallóköz Dunajként, illetve Podunajská nízina néven szerepel a magyar gyerekek tankönyveiben. Érdekes egyébként, hogy a Göncz Kingát korábban kócos asszonynak nevező Jan Slota, a kormánykoalíciót alkotó szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt elnöke még nem nyilvánult meg a mostani ügyben.
Vihar a láthatáron? – elemez a szlovák Pravda
A szlovák-magyar feszültségből rövidesen vihar kerekedhet – írta a pozsonyi Pravda, amely szerint a védtelen szlovákiai magyar kisebbségről szóló magyarországi propaganda hazugságokon alapul. A cikk írója szerint a magyar kormány a pozsonyi nagykövetének hazahívását, tehát a diplomáciai kapcsolatok befagyasztását is kilátásba helyezheti, ami azonban „nagyon-nagyon intő gesztus lenne”.A nyilatkozatok mellett Szlovákia válaszlépést is tett. Pénteken bekérették a magyar nagykövetség ügyvivőjét a pozsonyi külügyminisztériumba. „A szlovákokat sokkolta – mondta Heizer Antal nagykövet –, hogy a szlovák nagykövetet miniszteri szinten fogadták.”
„A rendszerváltás után a nemzetiségpolitikai viták, a Bős–Nagymaros-vízlépcső szerződésének magyar felmondása, a Duna egyoldalú szlovák elterelése, a dél-szlovákiai közigazgatási beosztás, a státustörvény, illetve a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos szlovák álláspont élezte ki a két szomszéd állam viszonyát” – mondta szerkesztőségünknek Szarka László történész. Az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója szerint ezek és más, tartósan megoldatlanul maradó gondok miatt nem alakult ki Budapest és Pozsony közt olyan rendszeres és problémamegoldó viszony, mint ami Magyarország és a többi szomszédja közt működik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.