Hogyan kell a rendőrség helyett rendet vágni? Miskolcnak elege lett

A bajok akkor kezdődtek Miskolcon, amikor beindult a Fészekrakó-program. Az avasi városrészben – ahol mintegy 40 ezer ember lakik – megjelentek azok a betelepülők, akik azóta is félelemben tartják a régebben ott élőket. Az újonnan jöttek nem fizetnek közös költséget, a radiátoroktól a lépcsőházi küszöbökig leszerelnek és eladnak mindent, ami fémből készült, az ablakon öntik ki a szemetet, s előszeretettel zaklatják az időseket, valamint a gyermekeket.

Káli Sándor, Miskolc polgármestere szerint a rendőrség, a közterület-felügyelet és a polgárőrség mindent elkövetett a bűnmegelőzésért. De a helyzet mára odáig fajult, hogy a képviselő-testületnek lépnie kellett. Ezért határozták el: „stopot mutatnak” a bűnözőknek és az utcai renitens alakoknak, s megbíznak egy vagyonvédelmi céget az Avasi Városőrség feladatainak ellátásával. A Safety Sector Kft.-nek már voltak referenciái, hiszen a főváros V., illetve XI. kerületében két éve működtetnek kerületőrséget.
 
Szabó József ügyvezető igazgató szerint ez a megoldás Európa más országaiban már régóta működik. „A városőrség abban különbözik a polgárőrségtől, hogy nem ráérő idejükben járőröző civilek alkotják, hanem a nap 24 órájában figyelő, egyenruhás vagyonvédelmi szakemberek – mondta. – A rendőrségnek, sajnos, nincs elég embere ahhoz, hogy fokozza az egyenruhás jelenlétet az utcákon, ezért kifejezetten örültek a színre lépésünknek. Embereink nem csak külön járőröznek, hanem sokszor csatlakoznak a közterület-felügyelet, a rendőrség és a polgárőrség egységeihez is. Ezen felül külön diszpécserszolgálatot tartunk fenn, ahol a lakók közvetlenül jelezhetik a problémáikat.”

Bár a „Városőrség” feliratú egyenruhában cirkáló biztonságiaknak semmivel sincs több jogosítványuk, mint egy járókelőnek, azért hatásos lehet a megjelenésük. Bűncselekmény esetén ugyanis kötelességük beavatkozni, s a hatóság megérkezéséig akár kényszerítéssel is a helyszínen tarthatják az elkövetőket. Ráadásul jelenlétük olyan szituációkban is visszatartó hatású lehet, amikor egy rendőrnek még nem lenne joga beavatkozni. Mivel egy városőr alkalmazása feleannyiba kerül, mint egy rendőré, valószínűleg hamarosan más városok is követhetik Miskolc példáját. Németh Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke szerint egyre nagyobb az igény a privát biztonságra. „Budapesten már most is vannak olyan lakóparkok, ahová csak sorompón keresztül lehet bejutni, s ha valaki betéved, a házak között cirkáló biztonsági őr megkérdezi az illetőt, hogy kit keres – mondta. – De a nyírségben is tudok olyan önkormányzatokról, amelyek segélyosztáskor rendszeresen igénybe veszik az őrző-védők segítségét, mert csak így tudják fenntartani a közbiztonságot.”

Ugyanakkor bármily furcsán is hangzik, a rendőri munka kisegítését igénylő lakossági óhajt nem támasztják alá megnövekedett bűnözésről szóló adatok. Még Miskolcon sem szaporodott számottevően a bűncselekmények száma – állítja Pásztor Albert ezredes, a városi rendőrség kapitánya. Inkább arról van szó, hogy a polgárok szubjektív biztonságérzete csökkent. „A hétköznapi fenyegetések nem jelennek meg semmilyen statisztikában, ugyanakkor jelentősen rontják az emberek hangulatát – mondta. – Mivel nem állíthatok minden kötekedő mellé egy járőrt, ezzel a jelenséggel mi nem tudunk mit kezdeni. A közbiztonság ma már nem csak a rendőrök dolga. Ezért jön jól a városőrök segítsége.”

Miskolcon egyelőre kísérleti jelleggel, két hónapig járőröznek a vagyonőrök decembertől. Összesen harmincan vannak, tíz ember éjjel-nappal 12 órás váltásban mindig az utcákat rója. Kiemelt figyelmet fordítanak az iskolák környékére, s ha kell, bemennek a lépcsőházakba is. A szolgáltatás a városnak 20 millió forintjába kerül.