Igenis lehet archiválni az ügynökök és célszemélyek szalagját

Korábban a Népszava arról írt, hogy a Kenedi János vezette bizottság egy évig vizsgálódott a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratokat őrző szerveknél, s jelentésüket szeptember 11-én adták át Szilvásy György titokminiszternek - idézi a Híradó a távirati irodát. 

A cikk szerint a Kenedi-bizottság egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy kiderült, megvannak azok az egyébként 2060-ig titkosított mágnesszalagok, amelyekre az elmúlt rendszer szolgálatai vitték fel az egykori ügynöklistáikat, illetve a célszemélyek adatait.

A mágnesszalagok tartalmát azonban a mai szolgálatok - állításuk szerint - műszaki okokból nem tudják aktiválni, ennek mondott ellent az egyetemi adjunktus.
Bohus Mihály véleménye szerint a szalagok olvasása "nem jelent komoly műszaki problémát", az egykori számítógépek struktúrája ismert, így az adathordozók tartalma viszonylag biztonsággal és sérülésmentesen kinyerhető.

A szalagokon feltehetően a korabeli szabvány fájlstruktúrában - az IBM 360-as, illetve az ezzel kompatibilis, a KGST által használt "R-sorozat" valamely rendszerében - tárolták az adatokat. Elképzelhető azonban, hogy több szempont alapján, gyors keresést lehetővé tevő "indexált" rendszert használtak.

Az egyetem és az Informatika Történeti Gyűjtemény munkatársai között többen is vannak, akik néhány évtizede napi rendszerességgel használták ezeket az eszközöket.