"Az MSZP Gyurcsány utánfutója"

Amikor sportminiszterből kormányfővé emelkedett, az összlakosság negyven százaléka szerette, az MSZP-t pedig a nép huszonhárom százaléka kedvelte. (Egy párt népszerűségi indexe mindig kisebb mint egy meghatározó politikusáé.) – fogalmaz az Index.

Év végére Gyurcsány ötven százalékra húzta fel magát, a párt husonöt százalékkal követte. A népszerűségi csúcsot az egykori miniszterelnök 2006 májusában produkálta, 56 százalékkal, akkor a pártot is a társadalom 34 százaléka szerette. 2006 decemberére (ekkor már kipattant az őszödi beszéd) Gyurcsánnyal már csak 36 százalék szimpatizált, és a párt támogatottsága is 22 százalékra apadt.

Majd jött a reformláz 2007 második felében, és a miniszterelnök népszerűsége 27-29 százalékon fagyott be, és az MSZP-jé is 17-16 százalékra sorvadt. (A mélypont 2008 áprilisa, a népszavazás utáni időszak, amikor a kormányfő már csak huszonöt százalékos kedveltséggel büszkélkedhet, az MSZP pedig tizenöt százalékon kullog utána.) Egyedül a válságkezelés kommunikációs lendülete emelt egy kicsit ezen a szinten Gyurcsány harminc százalékra, az MSZP 19-re kúszott fel, de amikor márciusra kiderült, hogy a beszéd nem elég, és a kormányzat késlekedik az érdemi lépésekkel, a miniszterelnök 26 százalékra küzdötte le magát, az MSZP 15 százalékra. Aztán mindkét játékos reszelt még egy kicsit az eredményen a Gyurcsány lemondása utáni miniszterelnök-kereső show-val.

Szóval ha az MSZP valóban le akar szakadni Gyurcsányról, és életben akar maradni, akkor egy dolgot tehet: deklarálja, hogy vége a Gyurcsány-érának, pontosabban azt, hogy az EP-választások lezárultával inthet búcsút a párt a Gyurcsány-korszaknak, hiszen a választók az utóbbi két és fél évért büntetik majd a szocialistákat, márpedig ebben az időszakban, ahogy az a népszerűségi mozgásokból is kiderül, nem lehetett látni Gyurcsánytól a baloldalt. És most sem lehet, mert szép lassan elfonnyad.