Csak a magyarok csúsztak le - Nem vonzó itt élni

 A szervezet 1990 óta minden évben közzéteszi a humán fejlettségi index (HDI) elnevezésű listát, amely a születéskor várható élettartam, a lakosság képzettsége (az analfabéták aránya és egy összetett iskolázottsági mutató), továbbá az egy főre jutó jövedelem vásárlóértéke alapján rangsorolja a világ 182 államát.

A most megjelent, a 2007-es adatokon alapuló listán hazánk a 43., ez két hellyel rosszabb a tavaly közzétett ranglistán szereplőnél. Eközben Szlovákia, Lengyelország, Románia, Lettország, valamint Oroszország és Fehér-oroszország egy-két hellyel előbbre került, és a többiek zöme is ugyanazt a helyezést kapta, mint 2008-ban. A térségben Magyarországon kívül csupán Bulgária  és Ukrajna pozíciója romlott 2006–07 között. Világszinten egyébként továbbra is Norvégia áll az élen 80 évnél magasabb várható élettartammal, magas iskolázottsági szinttel és fejenként bő 53 ezer dollárnak megfelelő jövedelemmel.

Magyarországot a születéskor várható élettartam alapján több jugoszláv utódállam is megelőzi; igaz, ezek a képzettségi és jövedelmi mutatók alapján sokkal hátrébb állnak, így összességében jócskán lemaradnak hazánk mögött. A visegrádi országok közül mindenütt hosszabb életre számíthatnak az emberek, mint nálunk, az egy főre jutó GDP pedig Csehországban és Szlovákiában is magasabb. Egyedül a lakosság képzettségét tekintve van okunk büszkeségre, hiszen ezen a téren mind a három közép-európai versenytársnál – sőt, például Svájcnál vagy Japánnál is – jobban állunk.

Az UNDP elemzése az idén részletesen foglalkozik a migráció és az életminőség összefüggéseivel. A szakértők kimutatják, hogy a – főként gazdasági okok miatt – elvándorló emberek túlnyomó része világszerte az országhatárokon belül mozog, és a 200 millióra becsült nemzetközi migránsnak is csupán egyharmadát alkotják azok, akik a fejlődő világból egy gazdag nyugati országba települtek át.

A visegrádi országokban a migráció még mindig nem tömeges jelenség, mindössze a lakosság 2,2–4,4 százalékát teszik ki a bevándorlók, és jellemzően ezek is a szomszédos országokból érkeztek. A kivándorlás és a külföldi munkavállalás sem számottevő: Magyarországon például mindössze a GDP 0,3 százalékát adják a vendégmunkások hazautalásai, és ez a mutatószám csak egyes balkáni országokban emelkedik 5–10 százalék közötti szintre.

Az életminőség egyébként Norvégiában a legmagasabb a világon, a legalacsonyabb pedig Nigerben – derül ki az UNDP ranglistájából.