Hétfőn kezdődik a klímacsúcs - és a tüntetések

Koppenhága készül a hétfőn kezdődő, két hétig tartó hatalmas nemzetközi környezetvédelmi konferenciára. A hivatalos rendezvény mellett több alternatív szervezet hívja fel a figyelmet az éghajlatváltozás következményeire - közölte az MR1 - Kossuth Rádió.

A dán fővárosban az elmúlt héten behegesztették az úttesten levő csatornafedeleket, munkába hívtak több ezer rendőrt, akik 16 órás szolgálatot fognak teljesíteni az elkövetkezendő két hétben, és minden módon biztosítják a vandalizmus ellen azt a jó néhány tüntetési helyszínt városszerte, ahová – legalábbis egyelőre – békés célú tüntetéseket szerveznek.

A klímaváltozás egészen addig kezelhető, amíg a hőmérsékletemelkedés átlagosan nem haladja meg a 2 Celsius fokot - mutatott rá az Inforádiónak Benkő Dániel, a WWF Magyarország szakértője. Amíg e határon belül marad a felmelegedés, addig radikális változás nem áll be az éghajlatban, a Föld nagyjából hasonló képet mutat.

Ha azonban a 2 fokot túllépi az emelkedés, akkor kezelhetetlenné válik a klímaváltozás - hangsúlyozta Benkő Dániel -, és radikálisan megváltozik a Föld arculata. A növekedés megelőzése érdekében komoly lépéseket kell tenni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, mivel a felmelegedésnek ez az elsődleges oka.

Hosszú út vezetett Riótól Koppenhágáig

1992 - Rio de Janeiróban elfogadják az ENSZ Éghajlat-változási keretegyezményét (UNFCCC). A nemzetközi szerződés célja az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának stabilizálása olyan szinten, amely még nem jár a Föld éghajlatának veszélyes mértékű megváltozásával. A szerződés jogilag nem kötő erejű, ugyanakkor lehetőséget biztosít kötő erejű kiegészítő jegyzőkönyvek (protokollok) későbbi elfogadására. Ilyen jegyzőkönyv az 1997-bern elfogadott Kiotói jegyzőkönyv. Az UNFCCC-t 192 ország írta alá és ratifikálta. Az aláírók megegyeztek abban is, hogy minden évben megtartják a Felek Konferenciáját (Conference of the Parties, COP), melyen áttekintik az addig elért haladást.

1995 - Berlinben megrendezik a felek első konferenciáját (COP1). A találkozón aggályokat fogalmaznak meg azzal kapcsolatban, hogy az országok képesek-e teljesíteni az UNFCCC-ben kitűzött célokat.

1996 - A genfi konferencián (COP 2) elfogadott deklaráció az amerikai álláspontot tükrözve elfogadta az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 1995-ben kiadott második helyzetértékelő jelentésében foglalt tudományos álláspontot a klímaváltozás tényéről, elvetette az egységes vállalásokra épülő klímaegyezményeket a rugalmasságot helyezve előtérbe, végül jogilag kötő erejű középtávú célok lefektetését sürgette.

1997 - A Felek 3. Konferenciáját (COP3) Kiotóban tartották, itt fogadták el a Kiotói jegyzőkönyvet. Ebben 37 fejlett ország vállalta, hogy az 1990-es szinthez képest átlagosan 5,2 százalékkal csökkenti üvegházhatású gázkibocsátását 2008-2012-ig (a célszám az öt év átlaga). Az Európai Unió 8 százalékos csökkentést vállalt, az Egyesült Államok 7 százalékot (azonban nem ratifikálták, így az jogilag nem köti az USA-t), Japán 6 százalékot, Oroszország pedig 0 százalékot (szinten tartást).

2001 - A bonni konferenciára (COP 6) aztán került sor, hogy márciusban az újonnan felálló Bush-kormány visszautasította a Kiotói jegyzőkönyv ratifikálását. Ennek ellenére, s a széleskörű várakozásokkal ellentétben sikerült megegyezni a protokoll legfontosabb részleteiről, így egyezség született az úgynevezett rugalmassági mechanizmusokról és karbonnyelőkről (például erdők) is.

2005 - Életbe lép a Kiotói jegyzőkönyv.

2005 - Montreálban tartják a Felek Konferenciáját (COP11), egyúttal a Kiotói aláírók is itt egyeztetnek először (Meeting of the Parties, MOP1).
A konferencián elfogadott Montreáli Akciótervben a felek elhatározzák, hogy a Kiotói protokoll 2012-es lejárta után újabb jegyzőkönyv elfogadása szükséges, melyben még ambiciózusabb vállalásokat tesznek az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére.

2006 - A Nairobi konferencián (COP12/MOP2) a résztvevő országok megállapodnak a Kiotói protokoll 2008-tól történő felülvizsgálatában. A felülvizsgálat eredményei a tervek szerint egy 2013-tól életbe lépő új egyezmény alapját képezhetik.

2007 - A Bali konferencián (COP13/MOP3) elfogadják a Bali Útitervet, mely konkrét lépéseket irányoz elő egy Kiotói rendszert felváltó klímavédelmi egyezmény elérésére két év alatt. A Bali Útiterv szerint tehát a 2009-es koppenhágai klímacsúcson kell megkötni az új szerződést.

2008 - A lengyelországi Poznanban tartott klímacsúcson (COP14/MOP4) elfogadnak egy munkatervet a koppenhágai konferencia előkészítésére. Ez alapján az előkonferenciákon le kell zárni a vitás kérdéseket, hogy Koppenhágában új egyezmény születhessen.