Koppenhága készül a hétfőn kezdődő, két hétig tartó hatalmas nemzetközi környezetvédelmi konferenciára. A hivatalos rendezvény mellett több alternatív szervezet hívja fel a figyelmet az éghajlatváltozás következményeire - közölte az MR1 - Kossuth Rádió.
A dán fővárosban az elmúlt héten behegesztették az úttesten levő csatornafedeleket, munkába hívtak több ezer rendőrt, akik 16 órás szolgálatot fognak teljesíteni az elkövetkezendő két hétben, és minden módon biztosítják a vandalizmus ellen azt a jó néhány tüntetési helyszínt városszerte, ahová – legalábbis egyelőre – békés célú tüntetéseket szerveznek.
A klímaváltozás egészen addig kezelhető, amíg a hőmérsékletemelkedés átlagosan nem haladja meg a 2 Celsius fokot - mutatott rá az Inforádiónak Benkő Dániel, a WWF Magyarország szakértője. Amíg e határon belül marad a felmelegedés, addig radikális változás nem áll be az éghajlatban, a Föld nagyjából hasonló képet mutat.
Ha azonban a 2 fokot túllépi az emelkedés, akkor kezelhetetlenné válik a klímaváltozás - hangsúlyozta Benkő Dániel -, és radikálisan megváltozik a Föld arculata. A növekedés megelőzése érdekében komoly lépéseket kell tenni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, mivel a felmelegedésnek ez az elsődleges oka.
Hosszú út vezetett Riótól Koppenhágáig
1992 - Rio de Janeiróban elfogadják az ENSZ Éghajlat-változási keretegyezményét (UNFCCC). A nemzetközi szerződés célja az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának stabilizálása olyan szinten, amely még nem jár a Föld éghajlatának veszélyes mértékű megváltozásával. A szerződés jogilag nem kötő erejű, ugyanakkor lehetőséget biztosít kötő erejű kiegészítő jegyzőkönyvek (protokollok) későbbi elfogadására. Ilyen jegyzőkönyv az 1997-bern elfogadott Kiotói jegyzőkönyv. Az UNFCCC-t 192 ország írta alá és ratifikálta. Az aláírók megegyeztek abban is, hogy minden évben megtartják a Felek Konferenciáját (Conference of the Parties, COP), melyen áttekintik az addig elért haladást.
1995 - Berlinben megrendezik a felek első konferenciáját (COP1). A találkozón aggályokat fogalmaznak meg azzal kapcsolatban, hogy az országok képesek-e teljesíteni az UNFCCC-ben kitűzött célokat.
1996 - A genfi konferencián (COP 2) elfogadott deklaráció az amerikai álláspontot tükrözve elfogadta az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 1995-ben kiadott második helyzetértékelő jelentésében foglalt tudományos álláspontot a klímaváltozás tényéről, elvetette az egységes vállalásokra épülő klímaegyezményeket a rugalmasságot helyezve előtérbe, végül jogilag kötő erejű középtávú célok lefektetését sürgette.
1997 - A Felek 3. Konferenciáját (COP3) Kiotóban tartották, itt fogadták el a Kiotói jegyzőkönyvet. Ebben 37 fejlett ország vállalta, hogy az 1990-es szinthez képest átlagosan 5,2 százalékkal csökkenti üvegházhatású gázkibocsátását 2008-2012-ig (a célszám az öt év átlaga). Az Európai Unió 8 százalékos csökkentést vállalt, az Egyesült Államok 7 százalékot (azonban nem ratifikálták, így az jogilag nem köti az USA-t), Japán 6 százalékot, Oroszország pedig 0 százalékot (szinten tartást).
2001 - A bonni konferenciára (COP 6) aztán került sor, hogy márciusban az újonnan felálló Bush-kormány visszautasította a Kiotói jegyzőkönyv ratifikálását. Ennek ellenére, s a széleskörű várakozásokkal ellentétben sikerült megegyezni a protokoll legfontosabb részleteiről, így egyezség született az úgynevezett rugalmassági mechanizmusokról és karbonnyelőkről (például erdők) is.
2005 - Életbe lép a Kiotói jegyzőkönyv.
2005 - Montreálban tartják a Felek Konferenciáját (COP11), egyúttal a Kiotói aláírók is itt egyeztetnek először (Meeting of the Parties, MOP1).
A konferencián elfogadott Montreáli Akciótervben a felek elhatározzák, hogy a Kiotói protokoll 2012-es lejárta után újabb jegyzőkönyv elfogadása szükséges, melyben még ambiciózusabb vállalásokat tesznek az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére.
2006 - A Nairobi konferencián (COP12/MOP2) a résztvevő országok megállapodnak a Kiotói protokoll 2008-tól történő felülvizsgálatában. A felülvizsgálat eredményei a tervek szerint egy 2013-tól életbe lépő új egyezmény alapját képezhetik.
2007 - A Bali konferencián (COP13/MOP3) elfogadják a Bali Útitervet, mely konkrét lépéseket irányoz elő egy Kiotói rendszert felváltó klímavédelmi egyezmény elérésére két év alatt. A Bali Útiterv szerint tehát a 2009-es koppenhágai klímacsúcson kell megkötni az új szerződést.
2008 - A lengyelországi Poznanban tartott klímacsúcson (COP14/MOP4) elfogadnak egy munkatervet a koppenhágai konferencia előkészítésére. Ez alapján az előkonferenciákon le kell zárni a vitás kérdéseket, hogy Koppenhágában új egyezmény születhessen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.