Nyugdíj: két párt, egy eset

Valószínűleg olyan is csak Magyarországon fordulhat elő, hogy két rivális párt ugyanazért gyűjt aláírásokat. Pedig a Fidesz és az MSZP éppen tegnap kezdett bele ilyen akcióba. A szocialisták azok aláírását várják, akik azt szeretnék, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer maradjon, és akik elutasítják a korhatár 70 évre emelését.

A Fidesz szerint éppen az MSZP akarja 70 évre emelni a nyugdíjkorhatárt és privatizálni akarja a teljes nyugdíjrendszert. Az aláírásokkal ez ellen lehet tiltakozni. Az MDF pedig arra kéri a közszolgálati médiumokat, hogy rendezzenek kiegyensúlyozott nyugdíjvitát, mert szerintük szánalmas és szégyenletes az az álvita nyugdíjügyben, amivel a Fidesz és az MSZP próbálja „etetni” a nyugdíjasokat és a fiatalokat.

„A pártok csak akkor használhatják fel kampánycélokra a nyugdíjügyben indított aláírásgyűjtések során megszerzett adatokat, ha azokhoz az érintettek kifejezetten hozzájárultak” – mondta el Jóri András adatvédelmi biztos.

Bár lett volna bőven idő a kampányfinanszírozás megtisztítására az április 11-i választásokig, a két nagy parlamenti párt már régen letett arról, hogy idejében elfogadják a kampányra költött pénzek felhasználását a jelenleginél szigorúbban szabályozó civil javaslatot.

Az MSZP és a Fidesz sem tesz azért semmit, hogy az új szabályok az idei választásokra életbe lépjenek. A tét nagy: a finanszírozás kérdése arról szól, hogy sikerül-e láthatóvá tenni, melyik párt kiktől, milyen cégektől és magánszemélyektől kap pénzt választási kampányához, kiknek kötelezi el magát, és összesen mennyit költ a szavazók megnyerésére. A jelenlegi törvény szerint a pártok jelöltenként 1 millió forintot költhetnek kampányra, ezt azonban valószínűleg nem tartják be.

A négy évvel ezelőtti választásokhoz hasonlóan 400 millió forint helyett idén is tízmilliárdos nagyságrendet érhetnek el a pártok valós kampányköltései.

A civilek – Freedom House, a Transparency International – elképzelése szerint elkülönített kampányszámlát kellene bevezetni, és a választással kapcsolatos kiadásokat kizárólag erről lehetne teljesíteni. Szóba került az is, hogy a keretet célszerű lenne ötmillióra forintra emelni, így csaknem kétmilliárdot költhetnének a pártok. Könnyen belátható, hogy a képviselőnkénti egymillió forint szinte pillanatokon belül elúszik. Elég csak például a plakátköltségekre, a terembérlésekre vagy a hirdetésekre gondolni.

Az MSZP kérdései
1. Egyetért-e Ön azzal, hogy ne lehessen 70 évre emelni a nyugdíj-korhatárt?
2. Egyetért-e Ön azzal, hogy ne valósulhasson meg az az elképzelés, amely 15-20 százalékkal csökkentené az újonnan nyugdíjba vonulók öregségi nyugdíját?
3. Egyetért-e Ön azzal, hogy az éves nyugdíjemelést a jelenlegi rendszerben számolják ki?

A Fidesz kérdései
1. Egyetért-e Ön azzal, hogy ne lehessen privatizálni a nyugdíjpénztárakat?
2. Egyetért-e Ön azzal, hogy ne emelkedjen 70 évre a nyugdíj-korhatár?
3. Egyetért-e Ön azzal, hogy ne csökkenjen 15-20 százalékkal az újonnan nyugdíjba vonulók nyugdíja?
4. Egyetért-e Ön azzal, hogy a gazdasági növekedés hozadékaiból a nyugdíjasok is részesüljenek?