Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint a Fidesz napokban kirajzolódott nyugdíjprogramra nagy rémületet keltett az idős emberek körében. Mesterházy Attila ezért saját pártjának programjával kezdett heves vigasztalásba.
Az MSZP-modell biztonságos, mert finanszírozható. És emberséges, mert nem csak költségvetési tételként tekint a nyugdíjasokra – állítja Mesterházy Attila közleményében.
Az MSZP miniszterelnök-jelöltjének fejtegetése szerint pártja megduplázza a méltányossági nyugdíjkasszát, bevezetik a temetési költségeket enyhítő kegyeleti támogatást, valamint úgy módosítják a BTK-t, hogy minden gazember kétszer is meggondolja, kezet emel-e az idős emberekre.
Az elmúlt napok attól voltak hangosak, hogy az Orbán-Bokros-csomag, lánykori nevén a svéd modell, mennyit venne el a ma és a holnap nyugdíjasaitól. Mennyit venne el években - hiszen akár 70 évre is emelkedhetne a nyugdíjkorhatár, amit sajnos a magyar férfiak nagy része meg sem érne – vélekedik Mesterházy. Mesterházy szerint a svéd modell akár 20 százalékos értékcsökkenést eredményezne a nyugdíjakban, az újakban és a régiekben egyaránt.
Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint „a következő évek növekedését az MSZP alapozta meg, csakúgy, mint a következő évek szociálpolitikájának bővülő mozgásterét is. A nyugdíjkorrekciós program folytatásaként a fiatalon megrokkantak nyugdíja esetén soron kívüli emelést hajtunk végre. Igaz ez azokra a korosztályokra is, amelyek "rossz időben" mentek nyugdíjba, például 1991-ben, vagy ’93-ban. Az új intézkedés keretében rendezzük a mezőgazdasági szövetkezeti járulékosok járandóságát is.”
Mit tett Orbán Viktor a nyugdíjasokért?
Megváltoztatta a nyugdíjszámítás szabályait: így törvénysértő módon több, mint 19 ezer forintot vettek el a nyugdíjasoktól, amit később mi, szocialisták adtunk vissza.
Az Orbán-kormány első intézkedései között szüntette meg az érdemi idősügyi érdekegyeztetést.
1999-es nyugdíjreformmal tovább rontott a helyzetet. Ennek a lényege a következő volt: az adott évben tervezett inflációhoz és tervezett bérnövekedéshez igazították a nyugdíjemelést.
A 2000-ben bevezetett vegyes indexálás tovább rontott a helyzeten: 50 százalék kereset és 50 százalék infláció arányában számították ki nyugdíjemelést.
Most pedig az ellenzéki párt nem szavazta meg a 2010-es költségvetést, amely a 4,1 %-os nyugdíjemelést és a nyugdíjkorrekciós programot tartalmazza.
Mit tett a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány a nyugdíjasokért?
(lapozzon!)
visszaadtuk a nyugdíjasoknak azt az 52 milliárd forintot, amit 1999-ben Orbán Viktor elvett tőlük,
biztosítottuk, hogy a nyugdíjak éves emelése az előző évi tényszámok, valamint a nyugdíjas fogyasztói kosár változása alapján kiszámítható módon történjék meg,
50%-kal emeltük az özvegyi nyugdíjakat, bevezettük a 13. havi nyugdíjat,
mindezek hatására 2002-höz képest megdupláztuk a nyugdíjak összegét, és a baloldal kormányzása alatt - még a válságkezelés miatt hozott kényszerű intézkedések ellenére is - harmadával magasabb a juttatások vásárlóértéke, mint 8 évvel korábban,
2006-2009. között számos, a nyugdíjkiadások növekedését hosszabb távon mérséklő változásra került sor, amelyek csökkentik a korai, korhatár alatti nyugdíjazásban való érdekeltséget, mérséklik az induló nyugdíjak szintjét, összhangot teremtenek a gazdasági lehetőségek és a nyugdíjak növekedése között és az életkor növekedésével arányosan emelik a nyugdíjkorhatárt. Ezek az intézkedések jelentősen mérsékelték a jövő nemzedékeinek terhét: 2050-re a GDP 4-5%-ával mérsékelték a várható nyugdíjkiadásokat.
Bajnai-kormány: 2010. január 1-i változások
Januártól 4,1%-kal emelkedik valamennyi nyugdíj és a baleseti járadék.
A korábbi svájci indexálás módszerét felváltja a kizárólag az inflációtól függő nyugdíjemelés.
Új dolog a nyugdíjprémium: január 1-jével kerül sor a 13. havi nyugdíjat felváltó, GDP-hez kötött nyugdíjprémium bevezetése.
Folytatódik a nyugdíjkorrekció: egységesen 2%-kal emelkednek az 1988. és 1990. között megállapított saját jogú nyugdíjak. Egységesen 4%-os emelést kapnak az 1992-1995-ben megállapított nyugdíjjal rendelkezők, mivel ezekben az években volt a legkedvezőtlenebb a nyugdíjba vonulás szabálya. És egységesen 4%-kal emelkedik az 1997-1998. között megállapított saját jogú nyugdíjak összege.
Megszűnik a keresetkorlát azok esetében, akik 2008. január 1-je előtt úgy vonultak nyugdíjba, hogy nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.