Kemény marakodást indítottak el az egyes tagállamok, illetve a különböző európai intézmények között az uniós külügyi szolgálat (External Action Service – EAS) kialakításának előkészületei.
A lisszaboni szerződés eredményeként létrejövő, 5-7 ezer fős, évente több milliárd eurós büdzsével rendelkező testület az Európai Bizottság meglévő külképviseleti hálózatából, a tanács titkárságából és tagállami diplomatákból jönne létre.
Az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton ma az Európai Parlament előtt tartandó beszédében fejti ki – külpolitikai prioritásai mellett – a szervezet megalakításával kapcsolatos elképzeléseit. A részletes terveket március végéig kell előterjesztenie, majd a tervek szerint április végére jönne létre a végső egyezség a tanácsban.
Ezt a menetrendet azonban sokan túl feszesnek tartják, rámutatva: egyelőre számos alapvető kérdésben sincs egyezség az EAS-t illetően. Így például Ashton a kül- és biztonságpolitika mellett több európai bizottsági hatáskörbe tartozó szakpolitika (segélyezés, külkereskedelem stb.) irányítását is – legalább részben – át kívánja venni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.