Külföldi lapvélemények a választásról: Ördögi kör, kevés mozgástér

A pénzügyi válság 2008 végén történt kirobbanása után Magyarország volt az első kelet-európai ország, amely a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Uniótól pénzügyi segítség igénybevételére kényszerült. Mint ma Görögország, a budapesti kormány a felelős az óriási állami deficit kialakulásáért. A Magyarországnak nyújtott IMF-segítség ahhoz az ígérethez kötődött, hogy a budapesti kormány csökkenti a magas eladósodottságot és erőteljes takarékosságokat határoz el.

A Handelsblatt a továbbiakban idézi Orbán Viktornak az utolsó választási gyűlésen mondott kijelentését, miszerint "hétfőn egy másik Magyarországon fogunk felébredni." Ám az, hogy az új Magyarország a jövőben hogyan néz majd ki, eddig csak rendkívül nagy vonalakban ismert -  hívja fel a német olvasók figyelmét a Handelsblatt. "Nincs világos képünk" - idézte Dirk Wolfert is, a Német Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara munkatársát. Különösen a gazdaságpolitika terén fektetett le eddig Orbán és a Fidesz-pártja keveset. Bár a Fidesz a választóknak adócsökkentéseket ígért, Orbán eddig ezzel kapcsolatban mindig kerülte a konkrétumok kifejtését. 2011-től elkezdődhetne az adóreform megvalósítása, az adóbevallás egyszerűsítése.

Ám valószínűtlen, hogy az új kormány alatt is bevezetnék az átalányadót, mint ahogy ez más kelet-európai országokban megtörtént. Orbánnak egy másik ígérete egymillió munkahely teremtésére vonatkozott. Ám nyomban bejelentette, hogy e célkitűzése megvalósításához tíz évre lesz szüksége. Kritikusok erre azt vetették a szemére, hogy a munkahelyekre vonatkozó ígéretének ilyen hosszú időtartamot tekintve nincs semmi értéke.

A Handelsblatt végül arra hívja fel a figyelmet, hogy a súlyos gazdasági helyzet alapján az új kormánynak a közkiadások kapcsán csak csekély mozgástere van. Az IMF által jóváhagyott takarékossági program idén csak a GDP 3,8 százalékának megfelelő új hitelfelvételét engedélyezi. Mivel a gazdaság idén egymás után már másodszor valószínűleg nem növekszik, Orbán újra akarja tárgyalni az IMF-fel az adósság  2010-re vonatkozó célkitűzését. Az új kormányfő azt reméli, hogy a Valutaalap a GDP 5-6 százalékának megfelelő új hitelfelvételt fog engedélyezni. Mindenesetre biztosnak tűnik, hogy az új kormány erőteljesebb nemzeti gazdaságpolitikát fog követni.

A Die Presse a Fidesz földcsuszamlásszerű győzelmét kommentálva arra mutat rá, hogy Orbán Viktorra kemény takarékossági kurzus és a szükséges reformok beindítása vár azért, hogy fokozhassa a versenyképességet és foglalkoztatottságot. A bécsi lap emlékeztet arra, hogy az 1989/90-es fordulat óta valamennyi kormány elmulasztotta beindítani a strukturális kiigazításokat. Még mindig megvalósításra várnak a reformok az olyan fontos területeken, mint az egészségügy, oktatás és közigazgatás. 

Mindaddig, amíg nem valósítanak meg mélyreható reformokat, a magyar gazdaság továbbra is rosszul fog teljesíteni - figyelmeztet a Die Presse, amely arra is felhívja a figyelmet, hogy a foglalkoztatási ráta az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A kieső adóbevételek pedig, amelyeket a csekély foglalkoztatás idéz elő, valamint a széles körben elterjedt adóelkerülés elkerülhetetlenül egy további problémához vezetett: a horribilis adóteherhez. Ez egy ördögi kör, amely korlátozza a versenyképességet és a belföldi fogyasztást.