Orbán Viktor egy hónap alatt 3600 megjelenést produkált - Médiaelemzés a kampányról

A választási eredményekkel szinte százalékra azonos megoszlást mutatott az IMEDIA médiafigyelő elemzése, amelyben a pártok, illetve a miniszterelnök jelöltek médiajelenlétét vizsgálták.  Az elemzésben azt kutatták, hogy a pártok illetve azok képviselői mennyire tartják fontosnak a média befolyásoló erejét, vonható-e párhuzam a médiában való szereplés valamint a választási eredmények között?

A vizsgált időszakban (2010. március 10. - április 9.) a pártokról összesen 38 446 darab anyag jelent meg a nyomtatott, online, illetve elektronikus médiumokban.

A megjelenésekben legalább egyszer említették a vizsgált pártok (Fidesz, MSZP, Jobbik, LMP, MDF), illetve ezek miniszterelnök-jelöltjének nevét. Az IMEDIA elemzéséből kiderül, hogy legjobban a miniszterelnök jelöltek médiajelenléte közelítette meg a már ismert választási eredményeket.

Összesen 7774 db anyag (cikk, nyilatkozat, interjú, közlemény stb.) jelent meg a jelöltekről, melynek megoszlása majdhogynem ugyanazt az eredményt hozta, amit a választások első fordulója.

Orbán Viktor egy hónap alatt összesen 3600 megjelenést produkált (ennyiszer említették a nevét), amely az összes megjelenés 47 százaléka, ez közel hat százalékkal kevesebb, mint az elért választási eredmény (Fidesz 52.71 %). Ez a különbség valószínűleg a visszafogott Fidesz-kampánynak köszönhető. Mesterházy Attiláról szóló cikkek megoszlása 19 százalék, ami szinte teljesen azonos az MSZP által elért választási eredménnyel. (19.29 %).

A Jobbik első embere, Vona Gábor 15 százalékot ért el a megjelenési versenyben, ami szintén jól reprezentálja pártjának 16,66 százalékos elsőfordulós választási eredményét. Az LMP-nél is hasonlóan pontos adatot mutatott ki az IMEDIA vizsgálata, mely szerint az összes megjelent cikk 5 százalékos eredményt ért el (LMP várakozásokon felül végül  7,485%-os választási eredménnyel végzett).

Jelentős eltérés csak Dávid Ibolya és Bokros Lajos média aktivitása és az MDF választási szereplése között látható, hiszen az MDF elnök 7 százalékkal, míg a miniszterelnök-jelölt 13 százalékkal múlta felül az MDF 2,67 százalékos választási eredményét. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a két politikus személyében rejlő és a hozzájuk kapcsolódó „médiapotenciál” sokkal nagyobb volt pártjuk politikai súlyánál. Média szerepléseik volumene nem állt összhangban azokkal a politikai folyamatokkal, amelyek végül az MDF választási kudarcához vezettek.

A pártok említését vizsgálva már nagyobb eltérés mutatkozik a választásokon elért eredményekhez képest.