A társadalom fejlettsége meghaladja a gazdaságét

A 2010. január 1. és 2011. június 31. közötti spanyol-belga-magyar EU elnökségre koncentárló kiadványt bemutató sajtótájékoztatón Zádor Márta, az ECOSTAT megbízott főigazgatója elmondta, hogy az általuk publikált indexet (THI) a társadalmi fejlődés átfogó jellemzésére dolgozták ki, 16 gazdasági és mintegy 90 társadalmi mutatót összevetve alakítják ki az 1-5 közötti értéket. Az összevetés alapja az uniós átlag, egyes esetekben az EU maximum.

A THI szerint a magyar társadalom összevont fejlettségi szintje közepes, azaz 3,18, némileg magasabb a gazdaság 2,72-es szintjénél.

A kutatóintézet szerint a magyar gazdasági fejlettség egyre növekvő elmaradása az uniós átlagtól főként az erőteljesebbé váló külső és belső egyensúlytalanság következménye. A magyar gazdaság érezhető fejlődése az infrastruktúra - úthálózat, közműellátás - területén következett be.

A THI rámutat arra is, hogy a magyar társadalom leggyengébb pillérét a népességre és a családokra vonatkozó jellemzők jelentik, bár az ország lemaradása ezen a területen az "öregedő európai társadalmakhoz" képest nem olyan drámai.

Az ECOSTAT felhívja a figyelmet arra, hogy a munkaerőpiac 2,56-os átlaga és a mínusz 0,44-es demográfiai trend javításra szorul.

Szabó László, az ECOSTAT tudományos tanácsadója - aki az index kidolgozásában jelentős szerepet játszott - hangsúlyozta, hogy bizonyos mutatószámok még finomításra szorulnak, példaként említette, hogy a statisztikai adatok a közbiztonság javulását mutatják, miközben a lakosság ezt másképpen éli meg.

Zádor Márta ismertette a kiadvány megállapításait a spanyolországi gazdasági folyamatokkal kapcsolatban.

Hangsúlyozta: kutatásuk szerint a spanyol példa is azt mutatja, hogy az Európai Unió tagállamaiban a válságra való tekintettel bevezetett gazdaságélénkítő csomag mindössze 10 százalékban járult hozzá az unió költségvetési deficitjének növekedéséhez. Az utóbbi időben egyre növekvő hiány oka, hogy a recesszió következtében jelentősen elmaradtak a bevételek, miközben a fokozódó munkanélküliség miatt az automatikus stabilizátorok hatásaként nőttek a költségvetés kiadásai, elsősorban a jólétiek. Vagyis megnyilvánult a költségvetések szerkezeti problémája.

Az ECOSTAT mb. főigazgatója rámutatott: a maastrichti kritériumok önmagukban nem elegendőek egy nemzetgazdaság valódi egyensúlyának megállapításához.