Ma tartja első ülését az új Országgyűlés - Botrányt szimatolnak

Bár kétségtelen, hogy a parlamenti alakuló ülés nagyon fontos pillanat a nemzet és a társadalom életében, a szokásosnál mégis nagyobb érdeklődés kíséri a ma délutáni eseményt. A közvélemény ugyanis botrányt szimatol. Számos kérdés lebeg a levegőben.

Megnyitja-e az ülést Sólyom László államfő, ha meglátja Vona Gábort gárdamellényben? Kivonul-e az MSZP-frakció? Melyek lesznek a kétharmados többséget szerző Fidesz-KDNP frakciószövetség első törvényjavaslatai?

A Parlament alakuló üléséről élő közvetítés itt

Hogy új szelek fújnak már a T. Ház folyosóin, azt tökéletesen érzékelteti, hogy a húszéves szokásjoggal szemben az új parlament tagjai nem hívhatják meg rokonaikat az ülésre. Az eseményre ugyanis meghívót kapott valamennyi korábbi miniszterelnök, az Országgyűlés eddigi elnökei, a parlament által megválasztott tisztségviselők, és szép számmal képviseltetik magukat a diplomáciai testületek tagjai is. És nincs több hely.

Ha elmarad a botrány, akkor a szokásos forgatókönyv szerint zajlik le az alakuló ülés. A Himnusz után beszédet mond Sólyom László államfő, majd felkéri az ülés vezetésére a korelnököt és a korjegyzőket. Meghallgatják a választási beszámolókat, s a napirend szerint ezután következik a frakciók megalakításának és vezetőik nevének a bejelentése. Elvileg titkos szavazáson választják meg a T. Ház tisztségviselőit: az elnököt, az alelnököket és a jegyzőket.

Ám Schmitt Pált már régen megnevezte a Fidesz házelnöknek, igaz, csak a tegnapi frakcióülésen döntöttek az alelnökök személyéről. Végül kormánypárti oldalról Lezsák Sándor, Jakab István és Latorcai János töltheti be ezt a posztot. Az MSZP Ujhelyi Istvánt, míg a Jobbik Balczó Zoltánt találta alkalmasnak erre a feladatra.

Mivel hosszas vita után tegnap a szocialisták úgy döntöttek, hogy csak feltételekkel írják az Országgyűlés megalakulásához kapcsolódó politikai nyilatkozathoz, ezért korántsem lesz formalitás a T. Ház bizottsági struktúrájáról szóló szavazás. Elvileg eldőlt, hogy a Jobbik Staudt Gábort jelöli a nemzetbiztonsági bizottság elnökének. Ugyanakkor az MSZP változatlanul nem fogadja el, hogy a radikális párt bármilyen szerepet kapjon a testületben. A Fidesz mossa kezeit, és tegnap megnevezte a 13 bizottsági elnökét, köztük Balsai Istvánt, Rogán Antalt, Mikola Istvánt és Pokorni Zoltánt.

A tervek szerint ezt követően három beszéd hangzik el, először Schmitt Pál üdvözli a honatyákat. Felszólal Bajnai Gordon leköszönő miniszterelnök, aki bejelentést tesz a kormány megbízatásának a megszűnéséről. A köztársasági elnök javaslatot tesz az új miniszterelnök személyére, és várhatóan Orbán Viktor már miniszterelnök-jelöltként szónokolhat a Fidesz terveiről.

Mától kezdődik az ügyvezető Bajnai-kormány működése, amely addig tart, amíg a parlament el nem fogadja az új kabinet programját, és ezzel megválasztja az új kormányfőt is. Amíg ezek a folyamatok tartanak, az új parlament képviselői már benyújthatnak egyéni indítványokat, azaz az országgyűlési többség már ekkor is elkezdheti a munkát. „Az első törvénycsomagba a kormányalakítás, a kisebb parlament és a három csapás törvénye tartozik” – mondta tegnap Lázár János. A Fidesz frakcióvezetője bejelentette: szétválasztja és különböző tárcákhoz rendeli a leendő kormány a titkosszolgálatokat. Az Információs Hivatal a Külügyminisztériumhoz, a Nemzetbiztonsági Hivatal a Belügyminisztériumhoz kerül, a Honvédelmi Minisztérium pedig a katonai titkosszolgálatokat felügyeli majd. Nem került bele az első törvényalkotási csomagba a választójogi törvény módosítása és a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló jogszabály.