Tényleg megszilárdult a jogállam?

Mesterházy Attila és Schiffer András nyílt levelet írt Schmitt Pál államfőnek, hogy akadályozza meg az Alkotmánybíróság (AB) jogkörének megnyirbálását. „Vesse latba tekintélyét és emelje fel szavát a fideszes javaslat ügyében, mert gyakorlatilag az alkotmányosság felfüggesztésére készülnek. Még sosem fordult elő, hogy egy kormány ne fogadja el az AB döntését” – fogalmazott a két politikus.

A testület kedden alkotmányellenesnek nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót. Ezt követően Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: kezdeményezte az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az AB hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló szabályokat pedig változatlan tartalommal újra a parlament elé viszik.

Az MSZP és az LMP is úgy döntött, hogy a továbbiakban nem vesznek részt az alkotmányozásnak nevezett bolhacirkuszban. Közös demonstrációt egyelőre nem terveznek. Az ökopárt november 3-án, a koalíciós Nagy Imre kormány megalakulásának évfordulóján békés tüntetésre hívja a jogállam és a demokrácia híveit az AB épülete elé. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök is demonstrációra hívja a demokratikus ellenzéket és a demokratikus közélet szereplőit. „Az MSZP elnöksége előbb a parlamenti és a jogi utat választja, és csak akkor döntenek az utcai politizálás mellett, ha ezekkel kudarcot vallottak” – mondta lapunknak Török Zsolt szocialista szóvivő. A Jobbik szerint is hatalmas rést ütött a Fidesz a jogállam falán.

A radikális párt csütörtökön dönt arról, csatlakozik-e a másik két ellenzéki párthoz, de az biztos, hogy Gyurcsány Ferenccel semmiképpen nem kívánnak együtt fellépni a jogállam megvédéséért. „Nem kérte ki a Fidesz a KDNP véleményét arról, hogy Lázár János változatlan formában újra beterjeszti a 98 százalékos különadóról szóló törvényt” – mondta Harrach Péter. A KDNP frakcióvezetője hozzátette: meg fogják vizsgálni a kérdést, és az is előfordulhat, hogy a párt tagjai tartózkodnak vagy nemmel szavaznak a törvénymódosításra.

„Kitartunk a demokrácia és a jogállamiság eszméje mellett. Meggyőződésünk, hogy a Fidesz képes lesz visszaadni a demokrácia iránti bizalmat és a törvényeknek járó tiszteletet” – olvasható a kormányprogramban. A miniszterelnök szóvivője szerint kétharmados többséggel nem lehet kibújni a választói akarat teljesítése alól, tehát nem hátrálnak meg az első akadály elől. „Április óta egy új korszak van Magyarországon, az új korszakhoz pedig egy új végleges alkotmány illik. Az jól látszik, hogy a régi korszak alkotmánya és az új korszak több ponton is összecsiszolhatatlanok” – fogalmazott Szijjártó Péter. Emlékezetes: az AB januárban megsemmisítette az ingatlanadót, ami a Fidesz szerint azt mutatta, hogy a Bajnai-kormány elbukott.

„Az előterjesztett alkotmánymódosítás ideiglenes jellegű lesz, az új alaptörvényben ugyanis ezt a kérdést pontosan szabályozni kell. Az AB kénytelen volt a régi alkotmány szellemében, annak logikáját követve meghozni döntését” – fejtette ki a Fidesz frakcióvezetője. Lázár János hangsúlyozta: a tervezett törvénymódosítások értelmében az AB nem gyakorolhat majd sem előzetes, sem utólagos normakontrollt azon törvények felett, melyekben az alkotmány rendelkezése szerint nem tartható népszavazás. „A jogállam megszilárdulásával az alkotmánybíráskodás ilyen széles jogköre mára indokolatlanná vált” – szól a módosítás rövid indoklása.

Kiverte a biztosítékot Lázár indítványa a pedagógusoknál

A Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezi, hogy valamennyi szakszervezet közösen forduljon a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, ha a parlament elfogadja az Alkotmánybíróság által megsemmisített 98 százalékos különadóról szóló önálló képviselői indítványokat. A PSZ hozzátette: elképzelhetetlennek tartja, hogy azok a képviselők, akik közül sokan kiemelkedő szerepet játszottak a demokratikus jogállam kialakításában, közreműködjenek olyan döntések meghozatalában, amelyek megszületése ennek a jogállamnak a felszámolását jelenti.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is arra szólította fel Lázár János (Fidesz) frakcióvezetőt, hogy vonja vissza az Alkotmánybíróság hatáskörét csorbító indítványait. Dénes Balázs, a TASZ elnöke szerint példátlan cinizmus, hogy a jogállami intézmények elleni támadást a Fidesz azzal indokolja, hogy a jogállam már megszilárdult. „A helyzet ahhoz hasonló, mintha valaki mellérúgná a labdát, majd a fair play-re hivatkozva kiszélesítené a focikaput, és még a bírótól is elvenné a sípját” – írta a TASZ közleményében

A Fidesz alkotmánymódosítását a jobboldali és a konzervatív lapok  szerzői is kritizálták. Török Gábor politológus szerint eddig az volt a baj, hogy bólogattak a hivatásos politikusok, bólogatott a holdudvar és bólogattak az újságírók is. „Márpedig ha sehol egy kritikus hang, csak az ellenoldalról jön a támadás, akkor az akaratosság tere szinte korlátlannak látszik” – véli a politológus.