BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

"Kényszerítő körülményt a segélyezésben is alkalmazni kell"

Az ötszázmilliós Európában minden hatodik ember szegénynek számít. Az Unió azt tűzte ki célul, hogy tíz év alatt legalább húszmillió polgárát emeli ki ebből az élethelyzetből. Magyarországon közel három millió ember, minden negyedik ember szegény. A kormányzat pedig több lépcsős programot indít a helyzet megváltoztatására, a hazai szegénység csökkentésére – derült ki Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumát vezető miniszter Duna Televízióban tett nyilatkozatából.

Az Európa 2020 program azt mondja ki, hogy Európában tíz év alatt húszmillió embert kell kiemelni a szegénységből. Egy vázlat szintjén már a magyar terv is elkészült – végleges formában jövő áprilisban kell benyújtanunk  - ebben számszerűen meg kell jelölni, hogy Magyarország mennyit vállal a húszmillióból – mondta Réthelyi Miklós, aki azonban konkrét számadatot egyelőre nem tudott mondani.

A legfőbb csapások, cselekvési irányok azonban már ismertek: első helyen áll a munkahelyteremtés, ezt követi a segélyezés rendszerének átgondolása; végül de nem utolsósorban egy széles körű társadalmi akciót is kívánnak indítani annak érdekében, hogy az emberek "ne menjenek el" a szegénység mellett.

Az iskolai tantervben is megjelennek majd olyan foglalatosságok, amelynek során a jobb módú családok gyermekei is segítenek majd fogyatékosokat, vagy időseket, illetve olyan élethelyzetben lévő személyeket, ahol a fiatalok a szegénység határára került emberek életével ismerkedhetnek meg.

 “A fiatalok ne csak azt lássák, hogy körülöttük mindenkinek ott van a mobiltelefon a zsebében, hanem vigyük ki őket oda is, ahol nem csak mobiltelefon nincs, hanem a megélhetés is kockázatot jelent” - szögezte le Réthelyi Miklós a Közbeszéd stúdiójában.

Az egyik lépés a rendszer megváltoztatása felé éppen az döntés volt, hogy a családi pótlékot csak akkor kapják meg a családok, ha a gyermekek iskolába járnak; már ez is egy kényszerítő körülmény – mondta Réthelyi Miklós.

Hasonló, finoman kényszerítő körülményt a segélyezésben is alkalmazni kell a jövőben – el kell érni, hogy ezek a juttatások ne egyszerű “segélyek” legyenek, hanem egy szerződésnek az egyik “oldalát” jelentsék, ahol a másik oldalon lévő támogatottnak is vállalnia kell bizonyos kötelezettségeket. “Ilyen lehet a tanulás: Tehát, hogy felnőttként is eljárjon valaki egy képzésre, aminek révén egy fél év alatt szert tesz olyan készségekre, amivel komolyabb esélyei lehetnek a munkaerő-piacon. A juttatásokat mindenképpen szerződéses alapra kell helyeznünk, a rendszert ennek megfelelően kell átalakítanunk” - vázolta a teendőket a miniszter.

Duna Televízió-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.