Közmunka: nincs választási lehetőség

Január elsejétől jelentősen átalakul a közfoglalkoztatási rendszer, ez összesen 270 ezer embert érint közvetlenül. Az eddigi rendelkezésre állási támogatást, vagy ahogy közismert, a rátot, felváltja a bérpótló juttatás. Az ezen a néven juttatott összeg megegyezik a korábbi ráttal, vagyis marad 28 500 forint, ám a jogosultságot évente felülvizsgálják. Ha valaki egy évben nem dolgozik legalább harminc napot, vagy nem vesz részt hat hónapot meghaladó képzésben, az nem jogosult a következő esztendőben a bérpótló juttatásra. Az is elveszti a jogosultságát az ellátásra, aki a jövőben nem fogadja el a munkaügyi kirendeltség által felajánlott munkát. Jelenleg a munkanélkülieknek a végzettségüknél egy szinttel alacsonyabb képzettséget igénylő munkát kell elfogadniuk. Jövőre már nincs ilyen megkötés, így aztán előfordulhat az is, hogy valaki diplomásként lesz például parkfenntartó vagy dolgozik árvízvédelmi töltéseken.
Jövőre ráadásul a támogatás feltétele lesz a rendben tartott lakókörnyezet is. Ezt az önkormányzatok ellenőrizhetik, és úgy dönthetnek, hogy megvonják a támogatást.

Ezzel párhuzamosan a januártól élő új szabályozás a kormány szándékai szerint jelentősen bővítené a potenciális foglalkoztatók körét. A fő cél a versenyszférában történő elhelyezkedés – hangsúlyozta többször is Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Eddig ugyanis az állam jobban támogatta az önkormányzati elhelyezkedést. Míg egy vállalkozónak csak a rendelkezésre állási támogatással megegyező 28 500 forintot fizetett a kassza egy közfoglalkoztatás keretén belül alkalmazott dolgozó után, addig az önkormányzati munkáltatónak akár 80 ezer forintot is. Januártól viszont a cégeknek kifejezetten előnyös lehet, ha a munkaügyi kirendeltségeken keresztül alkalmas munkaerőt tudnak találni. Jövőre ebben az esetben ugyanis a vállalkozás a dolgozó bruttó bérének és járulékainak 70 százalékát kapja támogatásként nyolc hónapon át, ha vállalja, hogy további négy hónapig alkalmazza a munkavállalót. A kormány szándéka szerint így egy évig biztosítható a dolgozó megélhetése.
Február 28-ig kapnak türelmi időt azok a munkáltatók, akik áthúzódó szerződéssel alkalmaznak a közfoglalkoztatás keretén belül valakit. Hozzávetőleg 11 ezren vannak ugyanis azok, akik jelenleg is érvényes szerződéssel dolgoznak így. Bármeddig is szól az eredeti szerződésük, a munkáltatónak jövőre az új rendszernek megfelelő kontraktust kell kötni velük. Az új közfoglalkoztatási rendszer után erre tehát még kéthavi átmeneti idő rendelkezésre áll.
A január elsejétől életbe lépő új rendszerhez a tájékoztatást, szerződésmintákat a héten kapják meg az önkormányzatok.

Bár későbbi nyilatkozatokban mindhárom oldal sikeresnek nevezte a megállapodást, a nettó minimálbér nem változik, annak reálértéke pedig – az inflációs előrejelzések szerint – romlik.

Bár későbbi nyilatkozatokban mindhárom oldal sikeresnek nevezte a megállapodást, a nettó minimálbér nem változik, annak reálértéke pedig – az inflációs előrejelzések szerint – romlik. Családosoknak kedvez az új adórendszer Újra három évig folyósítják a gyermekgondozási segélyt a kormány november végi döntésének értelmében. A visszaállítás a Fidesz egyik fontos kampányígérete volt. A döntés visszamenőleg is érvényes: a gyes azon gyerekek után is jár, akik a korábbi szabályozás hatálya alatt születtek. Így tehát akik 2010. április 30. után, azaz a gyes folyósítási idejét két évben meghatározó törvény hatálybalépését követően és e jogszabály hatálybalépése előtt születtek, szintén három évig kapják a teljes összeget. A kormány döntésének értelmében viszont heti 30 órában maximálták a gyes mellett végezhető keresőtevékenység időtartamát. A 4-6 órában, részmunkaidőben dolgozó anyák tehát még jogosultak, a 8 órás teljes állásban dolgozók viszont már nem kaphatnak gyermekgondozási segélyt.

Január elsejétől az új, egykulcsos adórendszerben elsősorban a magasabb keresetű, több gyermeket nevelő adózók járnak jól. A korábbi rendszerhez képest a magasabb keresetűek nyernek igazán a 16 százalékos kulccsal, az új adótörvény pedig kiemelten támogatja a gyerekvállalást. Már az első gyerek után komoly támogatás jár: egy és két eltartott után gyermekenként havonta 62 500 forintot lehet levonni az adóalapból. Három vagy még több gyerek vállalását jövőre kiemelten támogatja az új adórendszer: ebben az esetben eltartottanként havonta 206 250 forinttal csökkenthető az adóalap.

A gyermekvállalási kedvezmények továbbá jövedelemkorlátozás nélkül érvényesek, vagyis a viszonylag magasabb keresetűek tudják azt kihasználni. Nyugdíj: kedvezmények csak nőknek Januártól életkoruktól függetlenül teljes öregségi nyugdíjra lesznek jogosultak azok a nők, akik negyven év munkaviszonyt tudnak felmutatni. A kedvezményt szabályozó törvény legfeljebb nyolcévnyi gyereknevelést is elismer munkaviszonyként, ha ezen évek alatt az anya valamilyen támogatásban részesült, például gyedet vagy gyest kapott. A nyugdíjjogosultság megállapításánál egyébként szokásos szolgálati idő egyéb formái azonban nem érvényesek a nők „negyvenéves” nyugdíjszabályára. Nem számít bele a jogosultság megállapításakor például a felsőoktatásban vagy munkanélküliként töltött idő. Számítások szerint 24 ezer főt érinthet ez a kedvezmény jövőre.

A nőket érintő kedvezmény kritikusai legtöbbször azt hozták fel a törvény ellen, hogy nemi alapon diszkriminál, valamint hátrányba kerülnek az iskolázottabb hölgyek azokkal szemben, akik nem vettek részt a felsőoktatásban, esetleg a középfokú oktatásban sem.

Az is elhangzott kritikaként az ellenzék részéről, hogy az eredeti kampányígéret módosításával – amely még szolgálati időről szólt – jelentősen veszített a kezdeményezés a jelentőségéből. -->