Csak az AB-ben bízhatnak a közigazgatási dolgozók

Nem fogja vizsgálni az Európai Bizottság a magyar állam- és közigazgatásban dolgozók indoklás nélküli felmondását lehetővé tévő törvénymódosítást, annak ellenére, hogy ezt az egyik magyar szakszervezet levélben indítványozta. „A napokban erről a kérdésről is tárgyaltam a bizottság egyik magas rangú képviselőjével, aki úgy nyilatkozott: bár a szabályozás ellentétes az uniós demokratikus gyakorlattal, az EU nem tud érdemben állást foglalni a kérdésben, mivel ez nem közösségi, hanem nemzeti hatáskörbe tartozik” – mondta el a Világgazdaságnak Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának a vezetője.

Ez azt jelenti, hogy július elsejétől a kormánytisztviselőkre, január elsejétől pedig az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselőkre is kiterjedő törvényt már csak az Alkotmánybíróság (AB) semmisítheti meg. A bírói szervnél több oldalról is tűz alá vették a jogszabályt: a múlt héten a Jobbik kérte annak megsemmisítését, de a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKDSZ) is hasonló tartalmú beadványt nyújtott be, mondván, az indoklás nélküli elbocsátás alkotmányba ütközik.

„Ez egy cselédtörvény, amely a jogszabályok hatálya alól a munkáltató önkényuralma alá helyezi át a munkavállalót” – vélekedett lapunk kérdésére Fehér József. Az MKDSZ főtitkára a munkatársaitól érkező visszajelzések alapján azt állítja: „félelem és rémület” uralkodik a közhivatalokban, ami – a kritikus hangok eltűnése miatt – a szakmai munkának is keresztbe tesz.
Ha valóban így van, akkor az igencsak veszélyezteti azokat a „minőségibb munkáról” szóló célokat, amelyekkel a kormány – hivatalosan – indokolta a törvénymódosítást. A kabinet szerint a köztisztviselők eddig „be voltak betonozva” az állásukba, ezért nem kényszerültek arra, hogy megfelelő teljesítményt nyújtsanak. A munkaügyi bíróságok „munkavállaló-barát” gyakorlata miatt pedig alig volt olyan eset, amikor alkalmatlanságot állapítottak meg és felmondtak az alkalmazottnak – indokolta a törvénymódosítást az Országgyűlésben Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke.

Ellenzéki vélemények szerint viszont a változtatás mögötti valódi szándék az, hogy a kormány – amúgy a korábbi szocialista- liberális kabinetekhez hasonlóan – „saját embereit ültesse” a fontosabb székekbe. Az állandó garnitúracserék méretéről sokat elárul, hogy – mint azt Fehér József megjegyezte – az elmúlt 15 évben összesen 80 ezer embert küldtek el a teljes köztisztviselői karból, miközben annak létszáma lényegében nem változott.

Igaz, a mostani törvénymódosítás egyelőre nem járt hasonló vérengzéssel. Az MKDSZ adatai szerint eddig mintegy 800 kormánytisztviselőt – többségükben vezetőket – bocsátottak el indoklás nélkül, ez nem kevés, mégis elmarad a szakszervezetek által korábban vizionált mértéktől.

Hogy a „helycserés támadás” folytatódik-e, az nagyban függ attól, hogyan dönt majd az AB a beadványokról. „Lehetséges, hogy az Alkotmánybíróság jogsértőnek fogja találni a törvénymódosítást a szociális jogokra hivatkozva” – mondta Prugberger Tamás, a Miskolci Egyetem munka- és szociális jogra specializálódott egyetemi tanára. Korántsem mindegy azonban, mikor kerülhet erre sor. Sereg András, az AB sajtófőnöke az ezt firtató kérdésünkre még megközelítő időpontot sem kívánt megjelölni. Fehér József szerint beadványukat már befogadták és megtárgyalták, és reméli, hogy heteken belül számukra pozitív döntés születik a kérdésben. Prugberger Tamás viszont úgy véli, hosszú hónapokig halogathatják az ügyet, amikorra pedig végre „felszáll a fehér füst”, addig a kívánt személycserék többsége már úgyis megtörtént.

Az indoklás nélküli felmondás „uniós jogot nem sért, viszont nem túl elegáns lépés” – véli Prugberger Tamás. A Miskolci Egyetem tanára szerint a törvénymódosítás nem illik a magyar jogtörténetbe, hiszen hazánkban a köztisztviselők 1990-ig státusbiztonságot élveztek. Ráadásul idegen az európai joggyakorlattól is, ahol csak fegyelmi úton vagy indoklással ellátott felmentéssel lehet elküldeni az állam- és közigazgatásban dolgozókat.

Százezer érintett

A törvénymódosítás összesen mintegy százezer embert érint – mondta Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Ezen belül 66 ezren kormánytisztviselők – ők jellemzően minisztériumokban dolgoznak –, 36-38 ezren pedig megyei és települési önkormányzatnál foglalkoztatott köztisztviselők.